Legendás csellista zárta a Cziffra Fesztivált

A Cziffra Fesztivál gálakoncertjén nem kisebb művészegyéniség, mint Mischa Maisky játszott. Ő az egyetlen csellista a világon, aki Msztyiszlav Rosztropovicsnál és Gregor Pjatigorszkijnál egyaránt tanulhatott. Rosztropovics szerint „játékában költőiség és rendkívüli finomság ötvöződik heves temperamentummal és briliáns technikával”.

Lehotka Ildikó 

Az első rész Csajkovszkij és Bruch zenekari kíséretes kompozícióiból állt, két csendesebb művel indult a koncert. Csajkovszkij Op. 19-es zongoraciklusának Noktürn tételét a szerző cselló-zenekari átiratban is elkészítette, a hangzás így rendkívül meghitt lett, különösen érzelemgazdag. A rövid mű után Bruch Kol Nidrei (Op. 27.) című darabja hangzott el, egyfajta zsidó imádság, ünnepélyes nyilatkozat (Maisky sokáig élt Izraelben), szívbe markoló zenei anyaggal. Maisky játéka csodálatos volt, hangszere hangja dús, a zene minden rezdülését képes volt kifejezni.

                                Fotó: Szöllősi Mátyás

Csajkovszkij igen kedvelt Rokokó variációt Maiskytól már hallhatta az érdeklődő a 2011-es Tavaszi Fesztiválon, és nem maradt kétség afelől, hogy Maisky – aki igen megosztó személyiség a tolmácsolások tükrében – invenciózus zenész. A Változatok egy rokokó variációra című füzér nem mindennapi módon szólalt meg, kiemelendő az utolsó variáció váratlan forte indítását. A Liszt Ferenc Kamarazenekar kiváló partnernek bizonyult, a szólista és a zenekar tökéletes összhangban játszott, a zenei megvalósítás tette az előadást remekké. Bár Maisky az utolsó szakasz oktáverősített dallamát tisztaság és pontosság tekintetében némi nagyvonalúsággal játszotta, de nem erre, hanem a darab hőfokára, és az egyedi megoldásokra emlékezünk. Ráadásként az I. vonósnégyes lassú tételét játszotta Maisky, a vonószenekari, csellószólós átiratot.

A szünet után Chopin Op. 21-es f-moll zongoraversenye szólalt meg, szintén átiratban – szimfonikus zenekar helyett vonóskísérettel. Kivételes szépséggel játszotta a művet mind Balázs János, mind a zenekar, a lágyság, az éteri szépség, a kifejezőerő a darab minden pillanatában jelen volt.

A ráadások következtek, elsőként Cziffrát és szellemiségét, játékát idézte Balázs János egy virtuóz átirattal, megidézve Cziffra zongoratechnikáját, szellemességét, a könnyűnek egyáltalán nem mondható bárzongorázás pillanatait, az invenciózusságot. Majd újra Maisky lépett színpadra, két cselló-zongora ráadással.

A koncert emlékezetes marad a közönségnek (telt házas eseményen lehettünk jelen), és a díjazottaknak: Kokics Dorina Fanninak, aki a 18 év alattiaknak járó Ifjú Tehetség Díjat, Ránki Fülöpnek és Kállai Ernőnek, akik Tehetség-díjat kaptak. Életmű-díjban Vásáry Tamás és Jakobi László részesült. A jövő évad fesztiválját is érdemes figyelemmel kísérni, Balázs János kiváló művészeket hívott meg.