GRAMOFON KÖNYVEK

MÁTÉ J. GYÖRGY: JAZZ – A SZENVEDÉLY NYELVE

Megjelenés éve: 2018
Ára: 2100 Ft (személyes átvétel a kiadóban)
Postaköltség: +1000 Ft
Rendelés: zene@gramofon.hu
„Die Musik ist die Sprache der Leidenschaft” – vagyis a zene a szenvedély nyelve, hangzik a wagneri idézet. Jelen kötet ennek igazságát – a jazzt középpontba állítva – hívatott bizonyítani. A szerző sorra veszi a jazztörténet fontosabbnál fontosabb művészeit, eseményeit, irányzatait. De nem egyszerű zenetörténeti szemléletű felsorolás ez, nem is csak a szakmának szóló elméleti munka: az összegyűjtött esszék egytől-egyig a társadalmi kontextusba is helyezik a jazzt, így kiderül, hogy a még talán napjainkban is „fekete műfajként” jegyzett zene az ’50-es, ’60-as években népszerű és újító szándékú előadói révén heves indulatokat kavarva vált társadalmi konfliktusok kiéleződésének színterévé. Az olvasó abba is betekintést nyerhet, miként jöttek létre a huszadik század második felében a jazz különböző stílusai: az olyan különc zsenik, mint Sun Ra és Ornette Coleman munkássága nyomán a nagyközönség ízlésétől távol eső irányzatok, vagy éppen a jazz, rock és funk elegyéből születő Herbie Hancock-féle fúziós jazz és a minden karcosságot nélkülöző smooth jazz. Máté J. György több évtizedes jazz-szakírói tapasztalattal és rendkívül széles látókörrel bíró szerző, aki egyszerre képes egy-egy téma legmélyére nyúlni, úgy, hogy közben a jazzt körülvevő világról is színes képet ad.

GÁDOR ÁGNES: A ZENEAKADÉMIA KÖNYVTÁRÁNAK TÖRTÉNETE DOKUMENTOMOKBAN

Megjelenés éve: 2017
Ára: 4200 Ft (személyes átvétel a kiadóban)
Postaköltség: +1000 Ft
Rendelés: zene@gramofon.hu
A Zeneakadémia könyvtára Magyarország második legrégibb, és Közép-Európa legnagyobb zenei gyűjteménye. Megalapítója Liszt Ferenc, a Zeneakadémia első elnöke volt, aki tudta, hogy oktatási intézmény könyvtár – és ebben a speciális esetben: kottatár – nélkül nem működhet. A könyv a gyűjteménnyel kapcsolatos, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem irattárában fellelhető dokumentumokat tartalmazza az intézmény megalapításától 2005-ig, a közreadó, Gádor Ágnes könyvtárigazgatói kinevezéséig. Elsősorban intézmény- és könyvtártörténet rajzolódik ki belőlük, de ugyanilyen éles képet kapunk egyes korok felsőoktatás-történetéről, a hazai felsőfokú zeneoktatás és a magyar kultúrpolitika változásairól a könyv által felölelt 130 év során. A kezdetek két üveges szekrényétől a legkorszerűbb informatikai eszközökkel felszerelt könyv-, zenemű- és hangtárig hosszú és göröngyös út vezetett. Az indulás fényes volt: Liszt Ferenc saját budapesti könyvtárát ajándékozta a Zeneakadémiának, Ferenc József személyes rendeletére és az udvari kulturális költségvetés terhére kapta meg a könyvtár a 19. század végén indult Mozart- és Schubert-összkiadást. Később is jellemző, hogy mikor kik vagy milyen társadalmi-politikai szervezetek milyen műveket ajándékoztak a könyvtárnak, vagy éppen milyeneknek az eltávolítására kötelezték a könyvtárosokat. Már amikor volt könyvtáros. Kezdetben valamelyik tanár szánt heti 2-3 órát erre a munkára. Csak a húszas években lett önálló, szaktudást kívánó felelősségteljes munkakör a könyvtárosság a Zeneakadémián. Gyakran súlyos anyagi, de nem ritkán politikai okok gátolták a szakmai munkát. A dokumentumok minderről részletesen beszámolnak. Valamennyit lábjegyzetekkel láttam el, amelyek vonatkoznak az iratokban szereplőkre, az iratok (minisztériumi és egyéb hivatali leiratok, levelek, intézkedések) aláíróira, könyv- és zeneművek esetében pedig megadva a könyvtári jelzetet, amennyiben a mű ma is megtalálható a gyűjteményben – Gádor Ágnes

DESEŐ CSABA: KETTŐSFOGÁS

Megjelenés éve: 2017
Ára: 2450 Ft (személyes átvétel a kiadóban)
Postaköltség: +1000 Ft
Rendelés: zene@gramofon.hu
Különleges könyvet tart kezében az Olvasó. Írója Magyarország első jazzhegedűse, világot járt, sikeres művész, akinek elegáns humorral színezett egyedi játékstílusa megelőzte a kor divatját a jazz műfajában. Pályája két szálon fut, a jazz mellett évtizedeken át brácsaművészként élte a klasszikus zenészek életét az Állami Hangversenyzenekarban. Hogy a két zenei világot, stílust és a mindezekkel járó, külön-külön is teljesen eltérő életutakat hogyan lehet mégis egyszerre átélni – bizonyítja ez a könyv, mely mindannyiunk számára lebilincselő élményt ígér. Nem csak a temérdek izgalmas történet, melyekben utazásai során külföldi világsztárokkal, vagy épp az itthoni muzsikus ikonokkal való találkozásokat említi, de végigélhetjük – az 50-es évek tiltását követően – a jazz itthoni újjászületését és virágzását is. Deseő Csaba életútja hosszú évtizedeket ölel át. E könyv a múlt század Magyarországának legnehezebb történelmi korszakain is végigvezet. Sok hányattatás, kitelepítés, a múlt rendszer korlátaitól kezdődően egészen napjainkig olvashatók történetek, anekdoták az életigenlő jazzmuzsikus tollából, aki mindeközben csak a zenében élt. A zenében, amely azóta is, egész életén át végigkíséri és amellyel mind a mai napig oly sok örömet és boldogságot ajándékoz nekünk! Életreszóló barátságunk már első személyes találkozásunk pillanatában megköttetett. Ennek örömével írom e sorokat és ajánlom önfeledt olvasásra Deseő Csaba páratlan élményeit minden kedves olvasónak, a legnagyobb szeretettel. – Illényi Katica

FRIEDRICH ÁDÁM: KÉNYSZERLESZÁLLÁS

Megjelenés éve: 2017
Ára: 2100 Ft (személyes átvétel a kiadóban)
Postaköltség: +1000 Ft
Rendelés: zene@gramofon.hu
A Réz-Metszetek, Böszörménytől Böszörményig és A harmadik után Friedrich Ádám kürtművész újabb kötetét tartja kezében az olvasó. A Liszt Ferenc-díjas, Ferencsik János emlékdíjas, Érdemes Művész az elmúlt fél évszázad magyar zeneéletének kiemelkedő egyénisége: az Állami Hangversenyzenekar első kürtöse, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító muzsikusa, a Magyar Kamarazenekar és a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjeinek állandó közreműködője, kortárs kürtkompozíciók inspiráló előadója, kamaraegyüttesek tagja, a Liszt Ferenc Zeneakadémia és a Miskolci Egyetem professzora, a Bartók Rádió műsorvezetője. A Kényszerleszállás a nyolcvanas éveihez közeledő Friedrich Ádám könnyes-mosolygós visszatekintése életére, gyökereire, pályájára, híres vagy kevésbé híres, ám annál jelentősebb pályatársaira, növendékeire, kedves embereire. Iróniával és öniróniával teli összefoglalás, önreflexió és leltár, az elsuhanó éveké, és mindazé, amiért érdemes élni.

FRIEDRICH ÁDÁM: RÉZ-METSZETEK (MÁSODIK, JAVÍTOTT KIADÁS)

Megjelenés éve: 2017
Ára: 2100 Ft (személyes átvétel a kiadóban)
Postaköltség: +1000 Ft
Rendelés: zene@gramofon.hu
Friedrich Ádám kürtművész az elmúlt fél évszázad magyar zeneéletének kiemelkedő egyénisége. 1960-tól a Magyar Állami Hangversenyzenekar tagja, 1966-tól 1991-ig elsőkürtöse. A Magyar Kamarazenekar tagja, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító muzsikusa, a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjeinek állandó közreműködője. Kamarazenészként tagja volt a Filharmónia Fúvósötösnek és az Alpok–Adria együttesnek. Pályája elejétől tanított is: 1983-tól a Zeneakadémián adjunktus, docens, majd professzor, 1994 és 2004 között a Miskolci Egyetem zenei fakultásának oktatója. 1994-ben a Nemzetközi Kürtszövetség elnökhelyettesévé választották. Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész, Ferencsik János emlékdíjas. Személyes hangú önéletrajzi írása, a Réz-Metszetek először 2004-ben, magánkiadásban jelent meg. Ezúttal – a szerző 80. születésnapja előtt tisztelegve – a kötet kis mértékben módosított, második kiadását vehetik kézbe az érdeklődő zenebarátok.

Matisz László: A hangok vonzása és taszítása

Megjelenés éve: 2016
Ára: 2100 Ft (személyes átvétel a kiadóban)
Postaköltség: +1000 Ft
Rendelés: zene@gramofon.hu
A kötet szerzője, Matisz László aktív muzsikusként – szaxofonosként és fuvolistaként – elsősorban a jazz és az etno-jazz világában vált ismertté. Zenei szakíróként előbb Miskolcon működött, majd Budapestre költözve számos kulturális folyóirat, zenei szaklap és honlap állandó szerzője lett. Régóta foglalkozik jazz-esztétikával, s több év elmélyült munkájával hozta létre A hangok vonzása és taszítása című könyvet. A szerző logikus, érdekes és mély szövegei egészen más dimenzióba helyezik a zeneesztétikát. Öncélú, unalmas okfejtések helyett ezek az írások tényleg a zenéről szólnak, a gyakorlatot, a mindennapi zenei élményeket figyelembe véve. Formálják az olvasó gondolkodását, elmélyítik a zenéhez való viszonyát. A kötet az első magyar nyelvű jazz-esztétika, így a maga nemében különleges, hézagpótló munka. Matisz gondosan formált esszékben ír az improvizatív zenéről, ami cseppet sem könnyű feladat. Könyvét elsősorban azoknak a zenebarátoknak ajánlja, akik nem hátrálnak meg, ha kortárs, kreatív, improvizatív vagy kevésbé ismert „hibridműfajokról” hallanak. Mindez nem jelenti azt, hogy a kötet ne lenne érdekes a klasszikus zenén, illetve hagyományosabb jazzmuzsikán felnőtt olvasóközönségnek. Olyan fogalmakat jár körül a szerző, mint pl. a zenei identitás, a műfaji intimitás, a zenei evolúció és a sztereotípiák; a metakommunikáció, a teljesítmény, a tudás és a szubjektivitás fogalma a kreatív zenében. Az improvizatív zene legkülönbözőbb esztétikai közelítési modelljeit mutatja be Matisz; itt elsősorban jazz-zel és kortárs komolyzenével foglalkozik, de önálló esszékben szentel figyelmet a népzenének, világzenének, sőt még a rock and roll-nak is. Különösen értékes a kötetben helyet kapott 32 interjúrészlet.

Márton Attila: Hivatásos jazzrajongó

Megjelenés éve: 2016
Ára: 2100 Ft (személyes átvétel a kiadóban)
Postaköltség: +1000 Ft
Rendelés: zene@gramofon.hu
Márton Attila, azaz a „hivatásos jazzrajongó” – mérnöki és külkereskedői pályája mellett – az elmúlt évtizedekben számtalan jazztémájú újságcikket írt. A szerző arról híres, hogy minden jazzmuzsikust jól ismer, minden koncerten ott van, és övé az ország egyik legnagyobb jazzlemez- és könyvgyűjteménye. Írásaival nagymértékben hozzájárult a magyar nyelvű jazzirodalomhoz. Rendkívüli ismeretanyagra tett szert, amit készségesen oszt meg a sokoldalú, széles látókörű szerző. Több évtizedes munkásságából kapunk ízelítőt ebben az érdekes, olvasmányos kötetben.
Az írások többnyire a hazai jazz képviselőivel vagy a külföldi karriert befutott magyar származású művészekkel foglalkoznak. A könyvben megelevenedik a Hegyvidék (XII. kerület) jazzélete; a szerzőnek a kerület díszpolgáráról, a három éve elhunyt nagyszerű zongorista-zeneszerzőről, Vukán Györgyről szóló írásai is megjelennek. (Márton Attila könyvének megjelenését támogatta: a Hegyvidéki Önkormányzat.) Évfordulós megemlékezések után következnek a Márton Attila által készített interjúk, amelyek között megtalálhatjuk a hazai jazz legismertebb képviselőivel, illetve néhány – jazztörténeti fontosságú – amerikai személyiséggel folytatott beszélgetéseit. Az Erkel-színházi régi jazzkoncertekről szóló és a külföldön látott-hallott jazzeseményekkel foglalkozó beszámolók is helyet kaptak a kötetben. A Hangjegyzetben, a Gramofonban és a Demokratában megjelent több száz lemezkritikából válogatta ki a szerző a legfontosabbakat. Jazzvonatkozású könyvekről és fotókiállításokról publikált írások, valamint a szerzővel készült életút-interjú teszi teljessé a kötetet.

Simon Géza Gábor: >>Szösszenetek<< a jazz- és a hanglemeztörténetből

Megjelenés éve: 2016
Ára: 2500 Ft (személyes átvétel a kiadóban)
Postaköltség: +1000 Ft
Rendelés: zene@gramofon.hu
A kötet a nemzetközileg is elismert zene- és hanglemeztörténész, Simon Géza Gábor munkásságát foglalja össze a kezdetektől napjainkig. A szerző nagy ívekben gondolkodik, széles látókörű szakember; írt magyar jazztörténetről, megjelentette a magyar hanglemezgyártás diszkográfiáját, s még számos tanulmánykötetet. Simon Géza Gábor nemcsak a bibliográfia szakértője, hanem lendületes stílusú, kiváló, szórakoztatva művelő író. A szerző munkájáról, tudományos tevékenységéről részletes, pontos rálátást nyújt a jelen kötet.
A sok ezernyi cikkből, tanulmányból és a vele készült interjúkból összegyűjtött válogatás több mint félszáz magyar és német nyelvű sajtótermékben jelent meg eredetileg. Emellett számos konferenciaszöveg, CD-booklet, eddig csak az interneten megjelentetett írás is szerepel a könyvben. A kötetben összegyűjtve először jelennek meg az eltelt fél évszázadban SGG-től megrendelt, de végül valamilyen okból meg nem jelent cikkek. A Szösszenetek cikkei 1967-től 2016-ig íródtak – a könyvben általában a megjelenési időrendet követik, illetve a mostanáig publikálatlan anyagok esetében a megírás dátuma a besorolás alapja. A kötetet tanulmányok, előadások, a szerzővel készített interjúk, valamint a Simon Géza Gábor által producerként, szerkesztőként megalkotott több mint 200 hanghordozó címsoros diszkográfiája és válogatott bibliográfia egészíti ki. Nem hiányzik a hasonló összefoglaló jellegű művek kötelező kelléke, a névmutató sem. Jazzrajongók, hanglemezgyűjtők számára fontos, nélkülözhetetlen olvasmány.

Lindner András: Művészportrék – Vallomások

Megjelenés éve: 2015
Ára: 1500 Ft (személyes átvétel a kiadóban)
Postaköltség: +1000 Ft
Rendelés: zene@gramofon.hu
Az 1996-ban alapított Gramofon – Klasszikus és Jazz című folyóirat archívumából tizenhat művész-interjút bocsát most közre a szerző és a kiadó ebben a kötetben. A beszélgetések szerzője Lindner András, aki végzettségét tekintve ugyan közgazdász (a HVG alapító tagja és máig szerzője), de zenetörténészeket megszégyenítő jártassággal, lexikális tudással és tévedhetetlenül biztos stílusismerettel rendelkezik a klasszikus zene területén. Az elmúlt két évtizedben többféle cikksorozatot, számtalan kiváló külföldi fesztiválbeszámolót készített, de a legizgalmasabbak kétségkívül ezek a Művészportrék – Vallomások.
A tizenhat interjúalany kivétel nélkül meghatározó jelentőségű szereplője volt a 20. századi magyar zenei előadóművészetnek. Egykor ünnepelt, majd méltánytalanul elfeledett operaénekesek és –énekesnők (Sándor Judit, Ágai Karola, László Margit, Szecsődy Irén, Bartha Alfonz, Ilosfalvy Róbert). Ugyancsak az operajátszás világából olyan állócsillagok, mint a szerencsére ma is köztünk élő Tokody Ilona, Kováts Kolos, Molnár András, Sólyom-Nagy Sándor és Kovács János, illetve a kötetünk megjelenése előtt néhány héttel elhunyt Békés András. Mellettük pedig két jeles hegedűművész (Kovács Dénes és Varga Tibor), egy fantasztikus pályát befutó zongoraművésznő (Rév Lívia) és egy generációkat nevelő csellista (Banda Ede). Közülük sokan egyáltalán nem vagy csak nagyon ritkán nyilatkoztak – ezért is volt megtisztelő, hogy a Gramofon felkérésére, Lindner András mikrofonja előtt nyíltan beszéltek életükről, pályájukról. A megszólaltatott művészek egy része már nincs az élők sorában, így ez a kötet az utókor számára is segíthet megőrizni emléküket, művészi hitvallásukat. A beszélgetéseket a publikálás sorrendjében közlik: az első (Sándor Judit) 2000 februárjában, az utolsó (Kovács János) 2003 szeptemberében jelent meg a Gramofonban.

Szirányi Gábor – Szirányi János: Zongorabillentyűk 2. – Keéri-Szántó Imre és Wehner Tibor emlékezete

Megjelenés éve: 2015
Ára: 2500 Ft (személyes átvétel a kiadóban)
Postaköltség: +1000 Ft
Rendelés: zene@gramofon.hu
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Könyvtárának korábbi igazgató-helyettese, Szirányi Gábor 2013-ban – ugyancsak a Gramofon Könyvek sorozatban – megjelent könyvében (Zongorabillentyűk) Thomán Istvánnal, Szalay Stefániával és Böszörményi-Nagy Bélával foglalkozott. Jelen kötet szerzője Szirányi Gábor mellett testvére, Szirányi János zongoraművész-zenei szerkesztő, a Bartók Béla Emlékház korábbi igazgatója. A kötet a Liszt Ferenc, majd később Bartók Béla és Dohnányi Ernő nevével fémjelzett, világhírű magyar zongoraiskola újabb két jeles személyiségének, Keéri-Szántó Imrének és Wehner Tibornak állít méltó emléket. Retkes Attila, a Gramofon főszerkesztője így foglalta össze a kötet jelentőségét. „Kezdő időpontunk: 1902 – Keéri-Szántó Imre ekkor iratkozott be a Zeneakadémiára, amelynek később több mint két évtizeden át tanára volt. A befejezés dátuma pedig: 1977 – Wehner Tibor halálának éve. A Zongorabillentyűk 2. ezáltal nemcsak két nagyszerű művész-tanár életének és pályafutásának, hanem a magyar zeneélet háromnegyed évszázadának (1902–1977) is részletes krónikája. Emberközelbe kerülnek az I. világháború eseményei, 1918/19 zűrzavara, a bethleni konszolidáció, a II. világháború évei, a háború utáni rövid demokratikus periódus reménysége, a kommunista diktatúra borzalmai, az 1956-os forradalom és szabadságharc, majd a kényszerű megalkuvások és kompromisszumok évtizedei: a Kádár-korszak. Kötetünk egyúttal intézménytörténet is: középpontjában sokunk szeretett alma matere, a Zeneakadémia áll, amelyet ugyancsak nem kíméltek a történelem viharai.”

Fittler Katalin – dr. Székely György (szerk.): Fischer Annie (monográfia)

Megjelenés éve: 2014 (első kiadás: 2002)
Kifogyott, jelenleg nem rendelhető
Fischer Annie kerülte a nyilvánosságot, életét hét évtizeden át mégis a legnagyobb közfigyelem követte. A hallatlanul gazdag és töretlen ívű pálya főhőse, rendkívüli tehetsége és személyisége miatt a 20. századi hangszeres előadóművészet egyik legnagyobb alakja lett. Kötetünkben összegyűjtve először jelennek meg Tóth Aladár írásai Fischer Annie-ról, amelyek házaságkötésük után már nem folytatódtak. A könyv számára bocsátotta rendelkezésre írásait Schiff András és Vásáry Tamás. Lampert Vera tanulmánya, Fejér Gábor egyéni hangvételű fotósorozata, további visszaemlékezések, kritikák, részletes életrajz és teljességre törekvő diszkográfia próbálnak utat nyitni Fischer Annie zongorajátékának titkához.

Hollós Máté: A szívrepesőstől a transzcendensig – zenei írások. Szerkesztette és a szerzővel beszélgetett: Simon Géza Gábor

Megjelenés éve: 2014
Ára: 2000 Ft (személyes átvétel a kiadóban)
Postaköltség: +1000 Ft
Rendelés: zene@gramofon.hu
Szobrász dédapa, költő nagyapa (Tóth Árpád), költő-író szülők sarja a zeneszerző Hollós Máté. De rajta is átütött a szó: komponista pályájával párhuzamosan mindvégig, három és fél évtizede ír a zenéről. S nemcsak a szakmának, hanem hangsúlyosan a művészi zene kedvelőinek, akik „felületi” akusztikus élvezetüket elmélyült szellemi élvezetté is akarják nemesíteni. Emellett muzsikus portrékat rajzol, kollégái műveit recenzeálja és látleletet készít zeneéletünkről. Az írásaiból válogató kötetben Simon Géza Gábor beszélget vele, akinek a tíz évvel korábbi Szelíd dalok című bio-diszkográfia köszönhető – miként e könyvben is a zeneszerző Hollós Máté naprakész műjegyzéke, diszkográfiája.

Ujházy László: A hangfelvétel dicsérete

Megjelenés éve: 2014
Ára: 2500 Ft (személyes átvétel a kiadóban)
Postaköltség: +1000 Ft
Rendelés: zene@gramofon.hu
Ujházy László okleveles villamosmérnök, négy évtizeden át a Magyar Rádió hangmérnöke, majd műszaki igazgató-helyettese volt. Jelenleg a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola hangkultúra tanszakvezetője, valamint a Színház és Filmművészeti Egyetem tanára. Emellett a Camerata Hungarica régizenei együttes és a Magyar Zenetudományi- és Zenekritikai Társaság alapító tagja, a Gramofon című lap egyik főmunkatársa, a Bartók Rádió hanglemezkritikusa. A kötet létrejöttéről a szerző a következőket mondta: „Tanári munkám során – a középiskolától a felsőoktatásig – törekedtem arra, hogy bemutassam a hangfelvétel művészetét, ennek jegyében szólalok meg hetente a Bartók Rádióban a már több évtizedes múltra visszatekintő lemezkritikai műsorban is. Hasonlóan megtisztelő és felelősségteljes feladat számomra, hogy a Gramofon című folyóirat rendszeresen közli e témában írott tanulmányaimat. E kötet az ott megjelent írásaim részben aktualizált, részben tömörített gyűjteményét tartalmazza szerkesztett formában, hiszen a korábban, egy évtized alatt leírtak egyetlen kötetben olvasva más összefüggést nyernek.” Retkes Attila, a Gramofon főszerkesztője szerint „Ujházy László könyve egyfajta premier a magyar szakkönyvkiadás történetében: szisztematikus felépítése, közérthető nyelvezete által tankönyvként is nagyszerűen használható, ugyanakkor mindazok könyvespolcán ott a helye, akik nem elégszenek meg az internetes letöltés nyújtotta hangminőséggel, hanem ma is szeretnek LP-korongokat vagy éppen klasszikus zenei CD-ket hallgatni.”

Szirányi Gábor: Zongorabillentyűk – Thomán István, Szalay Stefánia és Böszörményi-Nagy Béla emlékezete

Megjelenés éve: 2013
Ára: 1500 Ft (személyes átvétel a kiadóban)
Postaköltség: +1000 Ft
Rendelés: zene@gramofon.hu
„Liszt Ferenc a magyar zongoraiskola teremtő géniusza volt. Egész pályája során oly büszkén vállalt és hirdetett magyarságának – mintegy megkoronázásaként – a gyakorlatban is újabb bizonyságát adta élete utolsó évtizedeiben, amikor Weimar és Róma mellett Pestre helyezte otthonát, majd tekintélyével és személyes részvételével döntő szerepet vállalt a pesti Zeneakadémia megalapításában. Fiatalon szerzett zenei örökségét és óriássá teljesedett művészi minden-tudását a tanítványok tucatjaival osztotta meg – akik aztán nagyvilág-szerte szórták szét e megtermékenyítő magokat. Ahogy Thomán István is tette – karöltve Erkel Ferenccel –, Zeneakadémiánk legnagyobb dicsőségére (...) E tanulmányok szerzője, Szirányi Gábor a testvérem, akivel gyermekkorunkat zongorista Szüleink – a Dohnányi-tanítvány Édesapánk és Keéri-Szántó Imre-növedék Édesanyánk –, valamint a Nagyváradon zeneiskolát alapító egykori Thomán- majd Bartók-tanítvány Nagymamánk révén ugyanazok az erős zenei élmények határozták meg. De amíg én zongorista tanulmányaimmal talán jobban követtem a családi tradíciókat, Gáborban a zenei kvalitás, folyvást vetekedve remek íráskészségével, klarinétosként szólalt meg. Így hamar hivatássá érlelődő érdeklődése a Zeneakadémia Könyvtárához vezette, ahol évtizedeken át nemcsak eredetiben kutathatta zenei múltunk sokáig csak a polcokon megbúvó titkait, hanem folyamatos publikációival rendre a nagyérdemű elé is tárhatta felfedezéseit. Most is bízvást állíthatom, hogy Zongorabillentyűk tanulmányai, túl azok személyességén és forrásértékű történetiségükön, fontos adalékok az immár másfél százados zongorista-históriánk sajátos folyamatának pontosabb megismeréséhez.” (Szirányi János zongoraművész, zenei szerkesztő, a Magyar Rádió korábbi elnöke, a Bartók Emlékház ny. igazgatója)

Retkes Attila: Géniuszok és mesteremberek – zenetörténeti tanulmányok

Megjelenés éve: 2011
Ára: 2000 Ft (személyes átvétel a kiadóban)
Postaköltség: +1000 Ft
Rendelés: zene@gramofon.hu
Milyen volt a Millenniumtól az első világháborúig tartó időszak budapesti hangversenyélete, zenekari kultúrája? Hogyan születtek meg a reformkorban az első magyar nyelvű zongoraiskolák, s mi volt ezek jelentősége zeneoktatásunk fejlődése szempontjából? Mikor és hogyan jelentek meg Magyarországon az első orgonák, s miképpen változott a hangszer funkciója, szerepe a török megszállásig? Miért érdekesek Franz Tunder kora barokk lübecki zeneszerző orgonadarabjai, s milyen hatást gyakoroltak Johann Sebastian Bach művészetére? Hogyan alakult ki az ongora-hegedű-brácsa-cselló összeállítású zongoranégyes műfaja, s miképpen jelent meg Mozart, illetve Beethoven életművében? Mit jelent E. T. A. Hoffmann esztétikájában a költő és a zeneszerző fogalma, milyen képzettársítások, filozófiai párhuzamok csatlakozhatnak ehhez? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Retkes Attila, a Gramofon főszerkesztőjének hat zenetörténeti tanulmánya. A szerző által választott témák részben alapkutatásra, részben a nemzetközi források új szemléletű feldolgozására épülnek.

Várkonyi Tamás (szerk.): Zenei panoráma – Kroó György írásai az Élet és Irodalomban

Megjelenés éve: 2011
Kifogyott, jelenleg nem rendelhető
Egy híján 240 cikket tartalmaz a kötet; a 20. század egyik legnagyobb zenekritikusának, zenetörténészének és a zenei ismeretterjesztésében is mércét állító egyéniségének, Kroó Györgynek harminchárom év alatt megjelent írásait az Élet és Irodalom című hetilapban. Az összegyűjtött írások többségének fókuszában a kortárszene áll, de az új művek, aktív zeneszerzői műhelyek, európai és magyarországi trendek, zenei kompozíciók örök kérdéseiről, a magyar zenei életet foglalkoztató eseményekről is olvashatunk. Az első ízben a nagyközönség elé kerülő pillanatképek színes sorozata ezeknek az évtizedeknek zenei-kulturális panorámáját nyújtja. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a kötet – ahogyan ez a nagy formátumú, kivételes írói és ítélőképességű krónikás írta egy recenziójában – „egyszerre történelem és életrajz, művészetszociológia és világpolitika, arckép, kordokumentum és nagyszerű olvasmány.”

Gerő Katalin – Várkonyi Tamás (szerk.): Strém Kálmán – A hangversenyrendezés művésze

Megjelenés éve: 2009
Ára: 1500 Ft (személyes átvétel a kiadóban)
Postaköltség: +1000 Ft
Rendelés: zene@gramofon.hu
Strém Kálmán, a kiváló hangversenyrendező és zeneszociológus embersége, impozáns életműve, lebilincselő egyénisége és a bennünk ma még elevenen élő személyiség kiemelkedő emberi kvalitásai e könyv oldalain lapról lapra bontakoznak ki – a magyar zenei élet fontos szereplőinek visszaemlékezéseiből. A képet tovább gazdagítja a hely- és családtörténeti anyag, amely személyes relikviák közrebocsátásával teszi még árnyaltabbá és közvetlenebbé a mozaikokból kirajzolódó portrét, míg szakmai hitvallása autentikus forrásból, két fontos interjúból rekonstruálható.
A 256 oldalas könyv gerincét mintegy nyolcvan emlékezés és nyilvánosan elhangzott beszéd alkotja – mind a magyar zenei élet ismert szereplőjétől, többek között Jeney Zoltántól, Schiff Andrástól, Somfai Lászlótól és a már elhunyt Szőllősy Andrástól. Az emlékezések között kapott helyet Kurtág György kompozíciója is, amelyet Strém Kálmán emlékére írt, és amely e kötetben jelenik meg először (a szerző szíves hozzájárulásával). Az emlékezések mellett Strém Kálmán életútját és gyökereit is ismerteti a kötet, számos kuriózumértékű illusztrációval, családi archívumból származó fényképpel, kordokumentummal. Ezeken a lapokon nemcsak a nagyszerű ember életútja rajzolódik ki, hanem az a kor is amelyben felnőtt, valamint családi háttere is. A könyvet Strém Kálmán publikációinak, valamint az általa rendezett hangversenyeknek a listája teszi teljessé, valamint válogatás a koncertjeiről, a földvári és eszterházai eseményekről megjelent kritikákból, beszámolókból. Az Ars poetica fejezetben, két interjú révén maga Strém Kálmán is megszólal: ezekben az általa fontosnak vallott értékekről beszél. A kötetet kiegészítő In memoriam fejezetben a Strém Kálmán 2005 novemberében bekövetkezett halála óta eltelt időszakban rendezett események és az azokhoz kapcsolódó dokumentumok kaptak helyet.

Göncz Zoltán: Bach testamentuma (CD-melléklettel)

Megjelenés éve: 2009
A kiadóban kifogyott, jelenleg nem rendelhető. Megrendelhető a szerzőnél, a zoltan.goncz@t-online.hu e-mail címen.
Göncz Zoltán az 1990-es évek elején publikálta először megdöbbentő felfedezését: Bach utolsó fúgájának elveszett részei a fennmaradt kézirat alapján rekonstruálhatók, ugyanis a szerző a kottába szinte „beprogramozta” a később elkallódott ütemeket. Mi több, valójában ez az elveszett rész, az úgynevezett permutációs mátrix készült el legkorábban. E CD-melléklettel is ellátott könyv a rekonstrukció révén létrejött különleges zenei szerkezetek mögé próbál bepillantani. „Milyen mélyen és milyen céllal hatolhatott be Bach a komponálás formáját öltő zenei tudomány jóvoltából a világ bölcsességének mélységeibe? Hogyan és hol találhatta meg a Láthatatlan jeleit?” – teszi fel a kérdést napjaink egyik legjelentősebb Bach-kutatója, Christoph Wolff, majd így folytatja: „Minthogy felfogása szerint a zene alapanyaga közvetlen kapcsolatban áll a világmindenség fizikai rendjével, megértette a zene metafizikai dimenzióját is…” Göncz Zoltán kötete Bach zenéjének e mindig is sejtett-érzett, de végletes komplexitásában ritkán tudatosított vonatkozásait kísérli meg kibontani. A szerzőt könyvéért 2009-ben a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszttel tüntették ki.

Albert Mária: Bartók Vonósnégyes

Megjelenés éve: 2008
Ára: 1000 Ft (személyes átvétel a kiadóban)
Postaköltség: +1000 Ft
Rendelés: zene@gramofon.hu
Komlós Péter, Devich Sándor, Németh Géza és Mező László 1957-ben alapították vonósnégyesüket, amely előbb primáriusa nevét viselte, majd hamar kiérdemelte Bartókét. Az életre szóló indíttatást a Zeneakadémián Weiner Leótól kapták. Talán nincs még egy vonósnégyes, amely világhírrel övezve, fél évszázadon át szinte változatlan összeállítással és teljes harmóniában tudott együtt maradni. Nagyhírű zeneakadémiai tanárokként tovább is örökítik a kamarazene és a kitartó munka éthoszát. A Bartók Vonósnégyes pályáját az első versenygyőzelemtől a Carnegie és az Izumi Hallon keresztül, a távoli földrészeken tartott mesterkuzusokon át, felejthetetlen hazai bérletes ciklusokig, tévé és rádiófelvételeken megörökített koncertekig vázolja fel Albert Mária kismonográfiája. A kötet első, Vallomások címet viselő fejezetében a kvartett tagjai elevenítik fel az együttes fél évszázados pályafutását. A Tükörben című második fejezet a pályatársak, zeneszerzők, többek között Petrovics Emil, Lendvay Kamilló, Láng István zeneszerző, Pauk György, Keller András, Szabadi Vilmos hegedűművész, Sebestyén Márta énekes, Ránki Dezső zongoraművész fejtik ki a Bartók Vonósnégyes ötvenedik születésnapja kapcsán gondolataikat. A kötet függeléke a Bartók Vonósnégyes diszkográfiáját és a kvartett tagjainak pályaképét ismerteti.

Retkes Attila: Liszt Ferenc Kamarazenekar

Megjelenés éve: 2008
Ára: 1000 Ft (személyes átvétel a kiadóban)
Postaköltség: +1000 Ft
Rendelés: zene@gramofon.hu
1963 tavaszán egy zeneakadémistákból álló vonós kamaraegyüttes mutatkozott be a budapesti közönségnek. Negyvenöt évvel később, a kötet megjelenésekor a Liszt Ferenc Kamarazenekar nevét világszerte ismerik: töretlenül sikeres pályafutásukat több ezer koncert és több száz lemezfelvétel fémjelzi. A Sándor Frigyes, majd 1979 óta Rolla János vezetésével működő együttes védjegye az összecsiszolt hangzás, a szisztematikus repertoárépítés, a gondos műhelymunka. A Gramofon Könyvek sorozatban megjelent kismonográfiában Rolla János beszél a zenekar múltjáról és jelenéről; hazai és külföldi újságcikkek, kritikák, szöveges dokumentumok és fényképek mutatják be az eltelt négy és fél évtizedet. A kötet előszavát, a születésnapi köszöntőt Göncz Árpád írta „A Liszt Ferenc Kamarazenekar számomra műhelymunka is. Ha az embernek szerencséje volt, és belehallgathatott a próbákba, megértette, hogy ettől a hallatlanul igényes műhelymunkától vált a zenekar hangversenytermi fellépése mindig különleges alkalommá.”

Szőke Cecília: Philharmonia Hungarica (CD-melléklettel)

Megjelenés éve: 2006
Ára: 1500 Ft (személyes átvétel a kiadóban)
Postaköltség: +1000 Ft
Rendelés: zene@gramofon.hu
A szabadság zenekarának nevezte az egyik lelkes bécsi kritikus a Philharmonia Hungaricát, miután az emigráns magyar zenészekből alakított szimfonikus zenekar a Konzerthausban, 1957. május 28-án megtartotta bemutatkozó koncertjét. A német parlament elnöke, Rita Süssmuth négy évtizeddel később úgy vélte, hogy létük „élő tanúbizonyság mindenfajta totalitárius rendszer ellen.” Egyedülálló, izgalmas történet, amely könyvünk lapjairól kibontakozik; ahogyan az 1956-os emigráns magyar zenészek bátor elhatározásából világszínvonalú zenekar született, amely 44 éven át egyszerre hirdette a szabadság dicsőségét és Bartók, Kodály, illetve a klasszikusok nagyszerűségét.

Retkes Attila: Zenélő ezredkezdet

A Nap Kiadóval (www.napkiado.hu) együttműködésben megjelent kötet
Megjelenés éve: 2004
Ára: 1200 Ft (személyes átvétel a kiadóban)
Postaköltség: +1000 Ft
Rendelés: zene@gramofon.hu
A kötetben 58 beszélgetés olvasható, amelyek eredetileg a Magyar Hírlapban jelentek meg. Az Átutazók című fejezetben Budapestre látogató, világhírű külföldi muzsikusok; a Véleményformálók fejezetben a magyar zenei élet meghatározó személyiségei; míg a Határátlépők fejezetben olyan művészek szólalnak meg, akiknek tevékenysége jelentős mértékben hozzájárult a műfaji határok lebontásához.
Átutazók: Lazar Berman, Pierre Boulez, Dave Brubeck, Montserrat Caballé, José Cura, Cesaria Evora, Paolo Fazioli, Valerij Gergiev, Nikolaus Harnoncourt, Gidon Kremer, Norman Lebrecht, Lorin Maazel, Boban Markovic, Sir Neville Marriner, Joe Muranyi, Riccardo Muti, Sir Roger Norrington, Jevgenyij Nyesztyerenko, Igor Ojsztrah, Krzysztof Penderecki, Chris Rea, Steve Reich, Helmuth Rilling, Msztyiszlav Rosztropovics, Renata Scotto, Anja Silja, Markus Stockhausen, Jurij Szimonov
Véleményformálók: Fellegi Ádám, Fischer Ádám, Fischer Iván, Gregor József, Hamari Júlia, Jandó Jenő, Keller András, Kocsis Zoltán, Ligeti György, Lukács Gyöngyi, Marton Éva, Pauk György, Polgár László, Rost Andrea, Schiff András, Starker János, Szabadi Vilmos, Szenthelyi Miklós
Határátlépők: Cserháti Zsuzsa, Hobo (Földes László), Jávori Ferenc, Katona Klári, Koncz Zsuzsa, Pege Aladár, Presser Gábor, Snétberger Ferenc, Szakcsi Lakatos Béla, Sztevanovity Zorán, Tabányi Mihály, Tolcsvay László

Kerekes András (szerk.): Jurij Szimonov 60

Megjelenés éve: 2001
Ára: 1000 Ft (személyes átvétel a kiadóban)
Postaköltség: +1000 Ft
Rendelés: zene@gramofon.hu
A nemzetközi hírű orosz karmester, a Magyarországon igen gyakori vendégnek számító Jurij Szimonov 60. születésnapjára megjelent kötetben – a dirigenssel készült terjedelmes interjúk mellett – megszólal többek között Petrovics Emil zeneszerző, Szinetár Miklós és Nagy Viktor rendező; Kasza Katalin, Misura Zsuzsa, Fokanov Anatolij és Molnár András operaénekes, Kovács János és Kovács László karmester, Várbiró Judit televíziós szerkesztő, Szabadi Vilmos hegedűművész és még sokan mások.

Tátrai Vilmos: Hegedűszó alkonyatban – önéletrajz

Megjelenés éve: 2001
Kifogyott, jelenleg nem rendelhető
„Egyre többen kérik, írjam meg életpályám eseményeit. Most, túl a nyolcvanon, sok kétkedéssel, gátlással nekibuzdulok a feladatnak. »Érezd kötelességednek a múlt feltárását!« – hallom kortársaimtól. »A gazokat le kell leplezned, a jószándékúaknak igazolást kell adnod. A hazudozás évtizedeiről zavaros kép maradt az utókorra. Erkölcsi kötelességed személyes tapasztalataiddal hozzájárulni a történeti hitelesség kialakításához.« Lépten-nyomon ilyen és ehhez hasonló felszólításokkal találkozom. Nem tagadom, én is úgy érzem, számot kell adnom életemről. Ha gátlásról szóltam, mindenekelőtt az irodalom tiszteletére utalok. Megértést kérek, nem vagyok író… Kijelentem, hogy csak az igazat mondom. Áttekinthetetlen, háborúval, szenvedéssel teli korszak krónikása vagyok.” (Tátrai Vilmos 1912–1999; Kossuth-díjas hegedűművész, az Állami Hangversenyzenekar koncertmestere, a Tátrai Vonósnégyes és a Magyar Kamarazenekar alapítója)

Retkes Attila: Kontrasztok – 111 beszélgetés muzsikusokkal

Megjelenés éve: 2000
Ára: 1000 Ft (személyes átvétel a kiadóban)
Postaköltség: +1000 Ft
Rendelés: zene@gramofon.hu
„A Kontrasztok című kötet a hazai és nemzetközi zenei élet kimagasló személyiségeivel – hangszeres előadóművészekkel, énekesekkel és zeneszerzőkkel – készült beszélgetéseimet, összesen 111 interjút gyűjt csokorba. A legkorábbi beszélgetés (Eliahu Inbal karmesterrel) 1994. június 1-jén, míg a legfrissebb (José Cura operaénekessel) 2000. július 31-én jelent meg. Az interjúk döntő többsége eredetileg a Magyar Hírlapban látott napvilágot. Három terjedelmesebb beszélgetés – Schiff Andrással, Kobajasi Ken-Icsiróval és Szenthelyi Miklóssal – a Gramofon számára készült. A száztizenegy interjú jelentős része – a napilapos műfajból adódóan – pillanatfelvétel: konkrét eseményhez, koncerthez, lemezbemutatóhoz, külföldi művészek esetében budapesti vendégszerepléshez kapcsolódik. Az Ahogy tetszik mellékletben ugyanakkor lehetőség nyílt úgynevezett életinterjúk készítésére, illetve a magyar zenei élet sajátosságainak, problémáinak mélyebb bemutatására, feltérképezésére is. (...) Az interjúalanyok között a klasszikus zene, a jazz és a pop-rock képviselői egyaránt megtalálhatók, a legfiatalabbtól a legidősebb generációig. Talán ez is jelzi, hogy a műfaji határok napjainkban, a world music és a crossover korában teljesen elvesztették jelentőségüket. A vaskalapos elzárkózás ideje lejárt, s talán a zenében is beköszönthet a nyitottság, a tolerancia korszaka. A beszélgetésekből gyökeresen eltérő szemléletmódok rajzolódnak ki, a 111 muzsikust mégis összeköti a zene feltétlen szeretete és tisztelete; a hivatás, amelynek életüket szentelik.” (Retkes Attila zenetörténész)