Zenei részvétnyilvánítás

Hárs Viktor a hazai jazzbőgősök egyik legkiemelkedőbb képviselője. Évtizedek óta a színen van és pályafutása során sokféle formációban mutatott fel kiemelkedő eredményeket. Az utóbbi években a Budapest Jazz Orchestrában látja el a basszus szerepét és a ritmusszekció nélkülözhetetlen munkájában találkozott a fiatal dobossal, Mohay Andrással. Az öt éve autóbalesetben elhunyt zenész-barát emlékére nagyformátumú művet komponált Bigbandica Symphonica címmel, amelyet a tavaly 20 éves fennállását ünneplő BJO adott elő a Dohnányi Session Symphonic vonósaival a Zempléni Fesztiválon. Ennek felvétele került a lemezre.

Márton Attila

A Budapest Jazz Orchestra Magyarország két meghatározó nagyzenekarának egyike. Ezt jól mutatja a vendégművészek fényes névsora Chris Pottertől Kevin Mahogany-ig., együttműködésük Butch Lacy-vel vagy Ed Neumeisterrel. A zenekar tagjai a hazai jazz élvonalát képviselik, akik nem csak kitűnő szólisták, de a zenekari összjáték avatott mesterei. Emellett sokan közülük kitűnő komponisták és hangszerelők is.

Mohay András tragikus halála az egész magyar jazztársadalmat megrázta. A BJO 2014 nyarán fellépett a Debreceni Jazz Napokon mégpedig  a nemzetközi jazzvilág egyik kiemelkedő szaxofonosa, Joe Lovano vendégszereplésével. A koncert utáni éjszakán a zenekar tagjai különféle gépkocsikkal indultak Budapestre, majd az M3-as autópályán súlyos balesetbe keveredtek. Többen könnyebben megsérültek, de Mohay András a helyszínen meghalt. Mindössze 36 éves volt!

András nemcsak kiemelkedően tehetséges jazzdobos volt, de kedves, őszinte, jó humorú ember is, akit mindenki kedvelt.  Ráadásul éppen túl volt élete válságos szakaszán és biztos posztra került a kiváló nagyzenekarban, amellett, hogy rendkívül foglalkoztatott „sideman”-ként is megtalálta helyét a hazai jazzszcénában.  Váratlan halála pótolhatatlan vesztesége a hazai jazztársadalomnak.  

Hárs Viktor azon kevés művészek közé tartozik, akik a zenei tevékenységen túl is igazán érzékenyek a társadalmi kérdésekre. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint például a „Szögesdrót gyermek” (Barbed Wire Child) c. lemeze. Az öt tételes szvitben emléket állít a Holocaust során elpusztított gyermekeknek, illetve a gyermekek elleni erőszak mindenkori áldozatainak. Ahogyan a borítón olvashatjuk: „A zenemű felhívja a figyelmet minden olyan gyermekáldozatra, aki a felnőttek kegyetlensége miatt pusztul  el, vagy nő fel árván.” A szerző nagyanyjának lágernapló részleteit kislánya, Hárs Adél olvassa fel.

Nos, már az említett lemez is jól mutatja Hárs Viktor érzékenységét a történelem, a közéleti kérdések iránt. Sokoldalúságára jellemző, hogy nemcsak kiváló hangszeres zenész, de komponál, hangszerel, sőt szövegíróként is jelentős. Ami pedig a zenét illeti, jó értelemben vett „mindenevő”, hiszen 50. életévén túl elmondhatja, hogy a hazai jazz-, rock és pop világ számos képviselőjével játszott Katona Kláritól a Hobo Blues Bandig, a Jazz Consorttól Horgas Eszter Class Jazz együtteséig, a Babos Projekt Special-tól a Kozma Orsi Quartet-ig. E sorok írójának személyes emléke vele kapcsolatban, amikor csaknem negyedszázada a Rádió Márványtermében az akkor éppen Amerikából hazatért Szakcsi Lakatos Béla trióban adott koncertet. A két veterán mellett (a dobos Pecek Lakatos Géza volt) a tőlük több mint húsz évvel fiatalabb Hárs Viktor állt helyt a bőgős posztján – kifogástalanul.

Recenziónk tárgyát képező zenemű tehát a Mohay András emléke előtti méltó baráti tisztelgés. Viktor hét tételes zeneműve gyönyörű kompozíciók, mesteri hangszerelések sorozata. A nagylélegzetű mű bemutatására tehát Viktor „bázis zenekara”, és a Dohnányi Session Symphonic vállalkozott a Zempléni Fesztivál keretében Sárospatakon tartott koncerten. A vonósok még ünnepélyesebbé teszik a nagyívű zenefolyamot. A hatalmas apparátus vezénylését a BJO régi barátja, a neves amerikai harsonaművész-komponista, Ed Neumeister vállalta magára. Kár, hogy ezúttal sem a zenekar felállásáról sem a szólistákról nem kapunk semmi információt a rendkívül puritán lemezborítón. Pedig korábban akár az említett lemezen, akár a BJO „A Noiseful Joy” c. albumán részletes tájékoztatás található olyannyira, hogy az utóbbinál informálódhattunk a lemez születésének körülményeiről, Butch Lacy pályájáról, sőt még a szólók sorrendjéről is! Csak az internet segítségével tudtam meg például, hogy a szerző nem csak bőgőzik, hanem akusztikus gitáron is játszik, akkor talán neki tulajdoníthatók a remek gitárszólók? (Persze basszusgitározni is számtalan alkalommal láttam Viktort.)

A zene változatos, lírai és drámai részletek, lassú és mozgalmas részek váltják egymást, akár a tételeken belül is. Olyan ez, mint maga az élet. A mainstream vonal dominál, de felbukkannak jazz-rock elemek is. A címadó hétperces darab – kifejezetten hatásos indítás, felvonultatja a komplett mű összes későbbi erényét és megalapozza az egész produkció hangulatát. Nekem még a harmadik, Peace (azaz Béke) c. tételt találom kiemelkedőnek. Érthetően, hiszen egy kiváló személy búcsúztatásáról van szó.  Hat perces remekmű.

Csak gratulálni lehet Hárs Viktornak kiváló munkájához, a jazz big band és a szimfonikus zenekar játékához, amit „élő” felvételen is kifogástalanul valósítottak meg. Reméljük, hogy a szerző komponálási hajlandósága a közeljövőben újabb nagyhorderejű művekkel örvendezteti meg a műfaj  és a nagyzenekari jazz rajongóit. Jómagam igazán kíváncsian várom! 

Cím: Hárs Viktor – Budapest Jazz Orchestra – Dohnányi Session Symphonic: Bigbandica Symphonica

Kiadó: saját kiadás

Katalógusszám nélkül