Tortelier és Berlin
Paul Tortelier (1914 – 1990) korának legnagyobb francia csellistája volt, karrierje több mint ötven évig töretlenül szárnyalt. 16 évesen Lalo csellóversenyét játszotta az Orchestre Lamoreaux zenekarral, 1935-ben a Monte Carlo-i Filharmonikus Zenekar első csellistája lett, majd több együttesben, így Párizsban és Bostonban is betöltötte ezt a posztot.
Lehotka Ildikó
Először 1947-ben koncertezett Berlinben, de a körülmények miatt – mindössze két fok volt a teremben – a hangversenyt másnapra tették át. Később többször is fellépett a városban, utoljára 1989. november 29-én, a berlini fal leomlása után, amikor eljátszotta és énekelte a May Music Save Peace című művét.
A kiadvány a csellista a Deutschlandfunk Kultur archívumában található, RIAS stúdióban készített felvételeit tartalmazza, köztük három olyan darabbal, amelyek eddig kiadatlanok voltak.
A csellista Tortelier repertoárja igen bőséges, nem korlátozódik egyetlen korszakra, szerzőre vagy műfajra. Nemcsak versenyművek szólistájaként aratott sikert a rendkívül jó kiállású, francia művész, hanem adott szólóestet is, fesztiválokon játszott, például Casals meghívására Prades-ban. A tanár Tortelier Jacqueline du Prét is tanította, zeneszerzőként számos művet komponált, hangszerelőként ugyancsak letette névjegyét, s emellett vezényelt is. Két csellista feleségétől három gyermeke született, mindhármukból zenész lett. Tortelier nagyon szeretett biciklizni és fuvolázni, az szintén érdekesnek tartható, hogy az újonnan alakult Izraelben kibucban élt egy rövid ideig a családjával.
Tortelier háromcédés lemezének műsora izgalmas, változatos, Bachtól ível a csellista saját darabjáig. A műfajok közül a csellószonáta az, ami meghatározza a lemez anyagát, hatot hallhatunk. Az első lemezen három is szerepel, Beethoven és Mendelssohn D-dúr darabja, az életteli első tételével, valamint Brahms e-moll szonátája.
A második lemezen Bach piccolocsellóra írt D-dúr szvitje szólal meg, ezt követi Fauré 2., g-moll szonátája, majd a Pillangó, Paganini Bevezetés és variációk a Dal tuo stellato soglio témájára (Mózes-fantázia), végül Schumann Fantasiestücke című, háromtételes műve hangzik el. A harmadik lemezen Alfredo Casella C-dúr szonátája, Kodály Gordonkaszonátája, végül Tortelier Trois p’tits tours című kompozíciója szerepel. A Schumann-mű, a négytételes Casella-szonáta és a Tortelier-darab két tétele eddig még nem jelent meg lemezen.
A francia csellista játéka élvezetes, rendkívül szenvedélyes, olyan hőfokkal tolmácsolja a műveket, hogy az energia a hallgatót is odaszögezi a lejátszóhoz. A szonátákban a karakterek formálása remek, minden tételről van a csellistának mondanivalója. A D-dúr szvit tolmácsolása nagyon izgalmas, a nyitó Prelúdiumot mindenképp ki kell emelni, hiszen a tétel zenei felépítése, a valahonnan valahová (tulajdonképpen az eksztázisig) történő eljutás a többi felvétellel összevetve szinte példátlan. Casella Csellószonátája több figyelmet érdemelne az előadóktól, hiszen a mű zenei anyaga érdekes: kísérlet a XX. századi zene és szép hangzás ötvözésére. Tortelier saját műve háromtételes szvitnek is beillik, remek karakterek szerepelnek a darabban, és érezhető, hogy a szerző a cselló technikai és hangzásbeli lehetőségeit tökéletesen ismeri. A lemez nagy pillanatait a Kodály-szonátában is élvezhetjük. Nemcsak a tüzes játékmód, hanem a magyaros karakterek megszólaltatása is mutatja, hogy a mű értékeit a nem magyar zenei anyanyelvet beszélők is átadhatják a hallgatónak. Két virtuóz darabot válogattak a lemezre, a két felvétel: Rossini Mózes fantáziája és Fauré Pillangója lazítja a többtételes darabok sorát.
Tortelier játékában nem a virtuozitás az elsődleges, ahogyan azt ma néhány előadónál tapasztaljuk, hanem az érzelmek átadása. Tortelier a Bach-szvit Prelúdiumának utolsó szakaszában nem mindig játssza ki a hangokat, de ezt felülírja a hév, szinte az előadóval lélegzünk. Minden egyes darab tolmácsolása egyedi és nagyon jól megfogott, az 1949-64 között készült felvételek egyben a kor előadói gyakorlatát is mutatják.
Kiadó: Audite
Katalógusszám: 21455