Szimfonikus folkzene

Ez a csaknem 40 percnyi hallgatnivalót kínáló korong ama bizonyos poharat juttatja eszembe, amelyik félig tele van és félig üres. És azokat a produktumokat, amelyeket „multifunkcionális” szándék hívott életre. Legyünk most optimisták, és nézzük a „félig tele” poharat!

Fittler Katalin

Kettős jubileum ideje volt 2018, ebben az évben ünnepelte megalapításának 55. évfordulóját a Miskolci Szimfonikus Zenekar, és ugyancsak 55 éve annak, hogy megnyílt Miskolcon a Fazekas utcai Általános Iskola (amely napjainkban AMI, azaz Alapfokú Művészeti Iskola). Egy műsorszám erejéig tehát a Fazekas Gyermekkar és a Fazekas Kicsinyek Kórusa is szereplési lehetőséget kapott, a zenekar partnereként. Huszár Lajos Négy magyar népdal című népdalfeldolgozásának 2016-os bemutatója is az ő nevükhöz fűződött. Huszár Lajos számára 2018 a 70. születésnapot hozta meg – s ezzel azt is, hogy népdalfeldolgozása mellett Concerto rustico című 18. opusa is megörökítésre került. Mindkét kompozíciót a zenekar akkori művészeti vezetője, Gál Tamás vezényelte.

A címadó mozaikszó (SzimFolk) létjogosultságát leginkább a program műsorszáma indokolja. A zenekar felkérése „folklór ihletésű darab” komponálására szólt, s ez inspirálta Ács Gyulát a Gyimesi táncszvit megkomponálására. Személyében a miskolci zenei élet különböző területein egyaránt résztvevő muzsikus kapott újabb lehetőséget szerzői tevékenységre (korábban már megjelent egy önálló szerzői lemeze is a Fonó Budai Zeneház gondozásában). A felvételen saját művének dirigenseként is közreműködik.

A szerzői műismertetések és az életrajzok más stílusú egyéniségekre vallanak. Ács Gyuláé részletező, Huszár Lajosé adatokkal tárgyszerűségre törekvően szűkszavú. Mindegyik tartalmaz a hallgató tájékozódását megkönnyítő információkat, s ezáltal három pillanatkép montázsának foghatjuk fel a hallgatnivalót - amely elsődlegesen kellemes időtöltést jelent.

Ács Gyula darabjának hallgatásakor lehetetlen nem gondolni alkalmazott zenére (kísérőzenére), a nagyzenekar-kínálta gazdag hangszínlehetőségekkel elsősorban mint effektus-forrásokkal élt. Néha már-már pantomimként hat a vizuális fantáziát megmozgató muzsika. Üdítő játszanivaló lehetett a zenekar számára, sok zenekari szólólehetőséggel.

Huszár Lajos népdalfeldolgozásai szinte együtténeklésre késztetik a hallgatót – a felvételkészítésben kétségkívül „járatlan” gyermekkar érthető módon nem tudott (nem mert) felszabadultan dalolni, ám a változó karakterek egymásutánja felszabadítóan hatott rájuk – bizonyára szép emlékként őrzik majd ezt a megörökített szereplésüket.

A zenekar teljesítménye – értelemszerűen - leginkább a Concerto rusticóban érvényesül, csak remélni lehet, hogy a korong tulajdonosai rendszeresen végighallgatják a programot.

Szimfonikus apparátuson megszólaltatott, javarészt népzenei ihletésű kompozíciókat kínál tehát a korong. A népzenei érdeklődésűek számára érdekes lehet megfigyelni, milyen (többlet-)lehetőségeket kínál a szimfonikus zenekar apparátusa, aki pedig szimfonikus zenekari koncertek kedvelőjeként ismerkedik vele, arra figyelhet, hogyan válik a szerzői nyelv (szókincs) szerves részévé a népzene. Napjainkban nem ritkaság, hogy zenekarok olyan műsort állítanak össze, amelyben a népzenei ihletésű kompozíciók mellett azok inspiráló zenei forrásanyaga is felidézésre kerül. Ily módon is közelíthető a nép- és műzene! A jól bevált feldolgozó technikák viszont egyúttal „időtlenítik” is a feldolgozásokat – azokról szinte lehetetlen hallás alapján megállapítani a keletkezés idejét. A népdal- és néptáncfeldolgozások tehát átveszik a népzene sajátos „kortalanságát”, s remélhetőleg az érdeklődés állandóságának köszönhetően azok is hosszú ideig maradnak részei mindennapjaink zenei életének.

Cím: Ács Gyula, Huszár Lajos – SZIMFOLK

Kiadó: FONÓ

Katalógusszám: FA 419-2