Steinitz András István: A jazz társadalmi üzenetéről VI. – Borbély Mihály gondolatai
Borbély Mihály a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékének docense. Klarinéton, szaxofonon és több fúvós hangszeren is játszik. Rendszeres fellépő a Szentendrei Jazz Klubban a Borbély Műhely (Borbély Mihály Quartet) és a Balkán Jazz Project együttesek tagjaként. 2012. március 14-én kiemelkedő zenei- és előadó-művészeti tevékenysége elismeréseként Liszt Ferenc-díjban részesült. (1)
Elsőgenerációs zenész a családban. Gyermekkori tehetsége vezette a zenei pályára. Barátok, kortárscsoportok és a helyi közösség (Pomáz), illetve annak kultúrája is nagy hatást gyakoroltak pályaválasztására. Többféle stílusban játszik: kortárszene, jazz, népzene. Zenei világára mindig is hatással volt a népzene, a magyar mellett a helyi nemzetiségek (szerbek, svábok, tótok), illetve Bartók és Kodály muzsikája. Pályáját nagyban befolyásolta a gyermekkori környezet hatása, a népzene és több zenei műfaj ismerete, szintézise. A zenélés közösségi élményként is fontos volt számára. Fiatal korában egyik barátja adott neki egy Charlie Parker lemezt, melynek hatására érdeklődése a jazz felé fordult.
Többgenerációs közönsége van, kezdve a fiataloktól az idősekig. Országszerte sok zenei klubban, illetve fesztiválokon játszik. Véleménye szerint a jazz közönsége öregszik. Jellemzően a 45 év felettiek látogatják egyre nagyobb arányban a koncertjeit. Úgy látja, hogy akár fiatal, akár idősebb jazz-zenészről legyen szó, a műfaj iránt érdeklődő közönség java része 45 év felettiekből áll. Ennek oka abban keresendő, hogy e generáció fiatalkorában a koncertek látogatása és az otthoni kollektív zenehallgatás – összességében a kollektív zenei élmény – meghatározó volt. Így a most már 45 év feletti jazz-kedvelők – „megőrizve e rossz szokásukat” – nagyobb arányban látogatnak el élő zenés estekre, mint a fiatalok. A mai fiatalok körében inkább az egyéni zenefogyasztási preferenciák jellemzőek; nem olyan erős a kollektív érzület a jazz iránt, mint a 45 év felettiek esetében. Borbély Mihály szerint elsősorban nem az anyagiak (költségek) határozzák meg a koncert-látogatási kedvet, hanem az egyéni beállítódás, melyet az imént vázolt generációs eltérés is jól szemléltet.
Facebook-profilja (egyelőre) nincsen. Közönségével a kapcsolatot hivatalos weblapján, és levelezőlistán keresztül tartja. (Levelezőlistán a célzott /feliratkozott/ közönség gyors tájékoztatása valósítható meg.) E két csatornán keresztül adhatók át leghatékonyabban a koncert információk. A zenekar saját (szentendrei) jazz klubjában a legaktívabb az élő kapcsolat a közönséggel. A Budapest Jazz Clubban is ad koncerteket, ahol szintén van személyes kontakt a közönséggel. Borbély Mihály törzsközönségének a szentendrei klubban megforduló érdeklődőket tekinti; az a leginkább visszatérő vendégekből álló publikum. A szentendrei klub atmoszférája a leginkább vonzó az érdeklődőknek. Ez az atmoszféra közösségformáló erő a jazz műfaj iránt érdeklődő publikum számára. Ugyanezen a helyen történik a repertoár bemutatása, valamint új számokkal történő bővítése (kikísérletezése) is.
Fontosnak tartja a koncert utáni beszélgetéseket, lemezdedikálásokat, melyek hangsúlyosak és pozitív visszajelzést adnak a zenei értékről, így a publikum elégedettségéről is. Az 1980-as években sokat utazott a Vujicsics zenekarral. Akkoriban még kevesebb jazz zenét játszott, az 1990-es évek közepétől a hangsúly a jazzre helyeződött. A rendszerváltásnak hatása volt a közönség érdeklődésére. A rendszerváltás előtt a jazz és a jazz koncertek, táncházak látogatása egyfajta politikai ellenállást is szimbolizált. A rendszerváltás után ez a szemlélet – értelemszerűen – enyhült. A nyitottabb légkör révén több külföldi jazzmuzsikus jött Magyarországra az 1990-es évektől. A politikai enyhülés, légkörváltozás a közönség attitűdjét is megváltoztatta: lazult a műfajhoz való (politikai-világnézeti) hozzáállás.
A szakmai szervezetek (Magyar Jazz Szövetség, Magyar Jazzművészek Társasága) sokat tettek a műfaj állami támogatásának növelésére, pályázatok létrehozására. Munkájukhoz ezen szervezetek is rendszeresen pályáztak (NKA pályázatok, egyéb állami támogatások). Szükség lenne aktívabb műfaj-menedzsmentre, több üzleti támogatásra, mert a közpénzekből és alapítványi forrásokból adott támogatások egyre kevesebbek, nem fedezik a műfaj tőkeszükségletét. Ehhez lenne segítség több szponzor (üzleti támogató: a támogatástól reklámhelyet és több anyagi hasznot vár) és mecénás (szakmai támogató: önzetlenül, a műfaj iránti elkötelezettség vezeti) bevonása a hazai jazzéletbe. Borbély Mihály szerint a jazz műfaj tekintetében különösen fontos, hogy a „művész-mecénás-szponzor hármas” együttműködése harmonikus legyen (ebben segíthet sokat a képzett menedzsment!), mely kulcsa a műfaj eredményesebb finanszírozásának.
A jazz műfaj esetében szolid a reklámozás a művészeti értékhez képest. Az online hirdetés (online marketing) jellemző hirdetési technika a műfajban. A hazai jazz reklámkultúrájának, hirdetési gyakorlatának hatékonyabbá tételéhez profi marketing menedzsmentre van szükség, melyet Borbély Mihály szerint minden zenekarnak komolyabban kellene vennie, fejleszteni lenne szükséges. Ezt támasztja alá az is, hogy a jazz zenekaroknak egyre inkább – lévén a jazz tág fogalom, melyben több stílusirányzat is helyet foglal – műfaj-specifikus marketinggel kell eladnia magát. A hazai jazzéletben csakis profi marketing szakemberek segíthetnek abban, hogy az egyes zenei stílusok képviselői megtalálják fogyasztói bázisukat, elérjék rajongóikat, releváns közönségüket. A speciális műfajokat, stílusirányokat (például az avantgárd jazzt) nehezebb eladni a hagyományos internetes marketinggel a szűkebb és unikálisabb fogyasztói bázis miatt. Ebben az esetben tehát más reklámtechnika alkalmazását kell fontolóra venni. Tág mező a jazz. Emiatt nehéz megmondani a jó hirdetési csatornákat (hiszen azok műfaj-specifikusak). Zenekartól, műfajtól erősen függ a média-megjelenés hatékonysága. A jazz ebben az értelemben „rapszodikus”, nincsen általános műfajjellemző. Borbély Mihály szerint a specializáció fontos a jazzéletben: ez határozza meg a jó megjelenést egy jazz-zenekar életében.
A saját zenekarok mellett több produkcióban közreműködik. Publikumának megítélése átlagos. Viszonylag jó helyen van marketing-szempontból; közönségét el tudja érni, rendszeresen látogatják fellépéseit. Többnyire pozitív fogadtatással vannak zenéje iránt. A közönség fontos. A lemezeladás függ a közönségtől (például 80-100 ember egy koncerten: valószínűleg vásárolni is fognak néhányan lemezt). A lemezeladás szerepe csökkent. Manapság kevesen vásárolnak lemezt üzletben. Inkább a koncertlátogatás inspirál (helyben) a lemezvásárlásra. Üzleti szempontja már nincs a lemeznek, ugyanakkor az internetről letöltött zene ugyancsak inspirálhat a lemezvásárlásra. (Például jazz-rajongó internetről letöltött zenét hallgat adott előadótól, és ha tetszik neki, akkor szolidaritásból lemezeket is vásárolni fog tőle.) Viszont hátránya az internetnek, hogy a letöltött zene minősége rosszabb, mintha lemezen megvásárolják. Mivel pedig az idősebb korosztály (45 év felettiek) többet adnak az akusztikai élményre, ők valószínűleg több lemezt fognak vásárolni, mint fiatalabb társaik.
A jazz műfajában sem elhanyagolható, de kevésbé jellemző az internetes letöltés, mint más műfajok esetében. Az eladott lemez után jogdíjat kap a szerző. Ugyanakkor manapság egy jazz zenész megélhetési forrását a koncertbevétel adja; a lemezeladásokból befolyt összeg nem megélhetési, inkább csak mellékjövedelemnek minősül. Borbély Mihály jónak találja, hogy a fiatalok megismerhetik a zenét az interneten (így az internet egyfajta kultúraközvetítésben segít). Ugyanakkor elmondható, hogy a lemezeladások volumene tisztábban követhető, mint a legális online letöltés. A rendszerváltás előtt kizárólag a Hungaroton adta ki a hazai zenészek lemezeit. A rendszerváltás után a piac megnyílt, szabadabb lett, és a helyzet is javult. A magánkiadások térhódításával csökkent / csökken az egy lemezre jutó kiadási költség.
Hivatkozások
(1) Az interjú 2012. március 21-én készült. További információ a művész weboldalán található: http://www.mihalyborbely.hu/. Az utolsó mondat forrása: http://www.mihalyborbely.hu/aktualis.htm