Párizs és Bécs zongorahangjai
A Hungaroton új kiadványain hazai zongoraművészek jutnak főszerephez. Simon Izabella, Fülei Balázs és Farkas Gábor újfent bizonyítja, hogy hangszerének sokoldalú mestere. A perfekt technika alapkövetelmény, de a hangsúly szerencsére az érzékeny muzikalitásra tevődik át.
Retkes Attila
Simon Izabella albuma a művésznő 2015-ben indított, azóta is töretlenül sikeres gyerekkoncert-sorozatához kötődik. Ezeken a hangversenyeken a népszerű klasszikus zenét és a társművészeteket kombinálva avatja be az iskolás korosztályt a muzsika rejtelmeibe.
Ilyen előadások nyomán született meg az új CD, amelynek címadó darabja a francia Hatok zeneszerzői csoporthoz tartozó Francis Poulenc (1899–1963) alkotása: Babar, a kis elefánt története. Ennek irodalmi alapja Jean de Brunhoff közismert meséje, amelyhez Poulenc igazán varázslatos zenét írt. A prózai szöveget – jellegzetes hangján – Hegyi Barbara színművésznő tolmácsolja. A lemez második felében közismert Debussy-miniatűrök kaptak helyet: Golliwogg cake walkja, a Holdfény, A kis pásztor, két arabeszk, a Lenhajú lány és a Minstrels. Simon Izabella kamarazenéhez szokott, érzékeny interpretációja könnyen befogadhatóvá teszi az impresszionista alkotásokat. A felvételt Dvorák Zsuzsa és Timár Domonkos készítette.
Francia szerzők műveiből válogat Fülei Balázs új lemeze is, amelynek címe: Blurred Boundaries (Elmosódó határok). Maurice Ravel szépséges ciklusa, az öttételes Miroirs nyitja a sort, amelynek egyes darabjai – Éji lepkék, Szomorú maradak, Bárka az óceánon, A gracioso hajnali dala, A harangok völgye – szépen, plasztikusan rajzolódnak ki. A belga születésű, de Párizsban működő, késő romantikus César Franck monumentális alkotása (Prelúdium, korál és fúga) a 19. századi francia orgonairodalom minden erényét felvonultatja – annak ellenére, hogy Franck ezt a darabot eredetileg is zongorára képzelte el. A harmadik egység Debussy háromtételes sorozata, az Estampes (Metszetek), amelynek darabjai: Pagodák, Granadai este, Kertek az esőben. Fülei Balázs – Simon Izabellához hasonlóan – legalább annyira kamarazenész, mint szólista. Itt sem az öncélú virtuozitásra, hanem a francia pasztellszínek érzékletes megjelenítésére helyezi a hangsúlyt. Felvételét Aczél Péter és Rédly Dénes készítette.
Farkas Gábor lemeze, a Bécsi esték (Soirées de Vienne) a császárvároshoz, az ottani élénk és színes zeneélethez, a gazdag polgári tradícióhoz kapcsolódik. A többszörös versenygyőztes, egykor főleg Liszt-játékosként feltűnt művész, a Zeneakadémia tanára virtuózan, ugyanakkor árnyaltan, finom billentéskultúrával szólaltatja meg az albumra került 19. századi kompozíciókat. A válogatást Schubert négy posztumusz impromptu-je (D 935) nyitja, amely a 36 perces játékidő ellenére sem válik unalmassá: kora romantikus kaleidoszkóp, biztonságos hidat képezve Beethoven és Liszt között. Aztán felbukkan maga Liszt Ferenc is, akinek oeuvre-jét a címadó Bécsi esték keringősorozat két darabja, valamint a híres Valse-Impromptu reprezentálja. Ma már zenetörténeti ritkaságnak számít Alfred Grünfeld (1852–1924) Soirée de Vienne című koncert-parafrázisa, amely Johann Strauss-keringők (és főképp A denevér) motívumaiból építkezik. Farkas ezúttal tudatosan kerülte a zenei mélységeket – játéka szórakoztató, miközben a megvalósítás stílusos és perfekt. Az intim, bensőséges „szalon-hangzáskép” Aczél Péter zenei rendező és Timár Domonkos hangmérnök érdeme.
Kiadó: Hungaroton
Katalógusszámok: HCD 32852 (Simon Izabella), HCD 32861 (Fülei Balázs), HCD 32859 (Farkas Gábor)