Nyár a Társaskörben
A nyár első hónapjában többek közt Másik János előadásával, dalesttel, kórus- és zongorakoncerttel, valamint Fischer Annie-emlékesttel várja közönségét az Óbudai Társaskör.
Cseh Tamás egy generáció életérzését megfogalmazó kultikus dalai kihagyhatatlanok, ha Másik János lép színpadra. A ma már szintén halhatatlan kanadai költő-zenész, Leonard Cohen dalai ugyanígy megérintik a magyar szíveket. Másik János egészen széles zenei spektrumban mozog otthonosan: Zeneakadémiát végzett, de jazz tanszakra is járt, underground zenészként lett ismert, filmzenéket írt, színészek lemezéhez komponált zenét. Élvezi a sokszínűséget, a zene szinte minden területéről hív partnereket, most a nagyszerű jazz-zenészt, Kovács Ferenc Öcsit választotta. A sokszínűség igénye közös a két zenészben, hiszen vendégművész a Zeneakadémián megszerzett diploma után több szimfonikus zenekarban játszott, emellett azonban egyéb zenei műfajok megismerésére is hangsúlyt fektetett. A népzenétől a kortárs zenén keresztül a jazzig minden komolyan érdekli, pályája során számos kortárs alkotóműhely munkájában vett részt. Dolgozott többek között a 180-as Csoporttal és Szabados György MAKUZ együttesében, alapító tagja volt a Budapest Ragtime Bandnek, játszott Dresch Mihály kvartettjével és a Balogh Kálmán Gipsy Cymbalom Banddel. Június 4-én saját szerzeményeit is elhozza a Társaskör Négy szerző, két előadó című estre.
Június 11-én Fodor Bernadett énekes és Bonyhádi István zongorista adnak dalestet Álmok címmel. Az énekesnő klasszikus ének tanulmányait húsz évesen kezdte Dobi-Kiss Veronikánál Győrben, majd a Bécsi Zeneakadémián folytatta Gabriele Lechner osztályában, jelenlegi mentora Sass Sylvia. Operaszínpadon 2008-ban debütált Suzuki szerepében az indiai NCPA Mumbai színpadán. 2010-ben elnyerte az első, fiatal énekművészek számára alapított Birgit Nilsson-díjat Bécsben. A Frankfurti Operaház visszatérő vendégművésze, számos európai országban szerepelt. Jelenlegi repertoárja közel húsz drámai mezzoszoprán és alt szerepet ölel fel, köztük a Ring nyolc hősnője, Bartók Juditja, Carmen és Verdi Ulrikája. Ez utóbbi szerepben 2013-ban kiemelkedő sikerrel debütált Frankfurtban, ahol a Neue Merker hangilag és színészileg egyaránt monumentális jelenségként írta le. A Rajna kincse Erdája különös sikerszerepe, melyért 2015-ben a „Goldener Schikaneder” zeneszínházi díjjal jutalmazták. Magyarországon a Müpa Budapesti Wagner-napok és a Magyar Állami Operaház Erdájaként mutatkozott be 2015-ben.
"A Föld örvend,
az egek ujjonganak
látván Istent felsóhajtani,
és megszületni halandó testben.”
A zene évszázadokon át szolgálta az emberiséget olyan gondolatok és érzelmek kifejezésében, melyeket igen csak nehéz szavakba önteni. A halál és az elmúlás minden bizonnyal ezen témák közé tartozik, hiszen sokunk számára még manapság is tabunak számít. Bár tudjuk, hogy az élet része, mégis olyan félelmeket ébreszt bennünk, melyekkel nagyon nehéz bármit is kezdeni. Ahogyan egy új családtag születése rengeteg boldogságot hoz, úgy egy szeretett lény elvesztése az emberi lét egyik legszomorúbb tapasztalata.
Requiem aeternam dona eis, Domine – Adj Uram örök nyugodalmat neki - ez az első sora az elhunyt tiszteletére celebrált gyászmisének. Az emberi lét ezen ismeretlen területe rengeteg mítosznak, emberi fantáziálásnak a gyökere, hiszen emberi szemszögből nézve a halál jelensége áthatolhatatlan sötétségként tornyosul földi életünk végén. Az egyiptomiak hittek a túlvilági életben, számos más vallás és filozófiai irányzat is osztván ezen elképzeléseket. Úgy tűnik hát, hogy ez a kérdés minden korban foglalkoztatta az emberiséget, ezért is adja a műsor alappillérét.
Egy másik aspektus, mely a programot inspirálta, a kettősség alapelve: világosság és sötétség, isteni és földi, véges és végtelen, apa és anya, magas és mély, látható és láthatatlan, jó és gonosz, halál és élet. Lehetséges lenne kifejezni mindezt zenével, érzelmek és effektusok segítségével?
Ezen kérdésektől fűtve mutatja be a Domus Artis vallásos és egyházi művek összefűzött sorozatát a 16. századi Spanyolországból, mely a Názáreti Jézust, az emberi testet öltött Istent állítja a középpontba, aki megoldást, reményt, örömöt és boldogságot hozott az emberiségnek, s egyben megoldotta a halál megoldhatatlan problémáját. A halálból fakadó élet, vagyis az élet győzelme a halál felett szolgáltatja a legnagyobb kettősséget, a legszembetűnőbb kontrasztot, mely tökéletes vezérfonalat teremt az egymást követő zeneművek között.
A program gerincét Francisco Guerrero öt szólamú vallásos dalai és villanescai (falusi dalai) alkotják. A szövegek egyértelmű vallásos jellege ellenére Guerrero a kor dalainak népszerű dallamvilágát használva komponálta ezen műveit, mely szintén nyilvánvaló kettősséget sugall. Mateo Flecha „ensalada”-i (vallásos témájú darabjai, melyeknek szövegében latin és lokális nyelvek, zenéjében világi dallamidézetek keverednek) szintén a világi és a vallásos közötti egységet képviselik, melyekben a születéstörténet és a bűnből való megváltás népszerű ritmusokban és divatos zenei stílusokban ölt testet. Cristobald de Morales és Tomas Luis de Victoria személyében a spanyol vokális polifónia aranykora képviselteti magát, megidézve fényt és sötétséget.
A június 14-én fellépő Domus Artis énekegyüttest a világhírű baseli Zeneakadémia, a Schola Cantorum Basiliensis diákjai alapították 2017-ben. Tagjai Argentínából, Brazíliából és Magyarországról indulva Baselben találtak egymásra.
Balog József Liszt-díjas zongoraművész Gershwin CD-je osztatlan sikert aratott és arat mind a szakma, mind a közönség körében. Gershwin művei kiállták az idő próbáját; dalai, operái, szimfonikus művei folyamatosan jelen vannak a legkiemelkedőbb előadók repertoárján.
Június 18-án Gershwin zenéi mellett Balog József következő cd-felvételének anyagából válogat, zongoraciklusom, a Wolf-temperiertes Klavier darabjaiból. A huszonnégy mű (a skála minden hangjáról indul egy dúr-, illetőleg egy moll-kompozíció) karakterdarabok füzére. Ihletői Bach iránti csodálatom, és Balog József lenyűgöző, színes játéka, elmélyült művészete.
„Számára egyetlen egy dolog volt fontos, és azzal kellett foglalkozni: mire gondolt a zeneszerző, mit érzett, miért írta le ezt vagy azt a darabot, mi a mondanivalója. (…) Mindig is abban hitt, hogy ennek van értelme, ennek van jövője, ezt érdemes csinálni, erre van szükség. Ebben élt, ezt közvetítette egész életében. Ez jóval több, mint amit egy zenésznek egy „tanár” adhat, ezzel a „növendéknek” már emberi tartást, emberi példát is mutat.„ – emlékezett meg Csoba Tünde Fischer Annie-ról.
Húsz éve Csengery Adrienne kezdeményezésére alapította az akkori Oktatási és Kulturális Minisztérium a harminc év alatti zenei előadóművészek számára a Fischer Annie-ösztöndíjat. Az ifjú tehetségek támogatását hosszú élete során mindvégig fontosnak tartotta Fischer Annie, aki a legfiatalabbakat is szívesen meghallgatta. Elmeséltette velük koncertélményeiket, akadémiai óráikat, meghallgatta véleményüket. Így szinte magától értetődő, hogy a Dr. Székely György vezette július 5-ei Fischer Annie-emlékhangverseny fellépői is fiatal művészek: Zemlényi Eszter szoprán énekesnő, Devich Benedek nagybőgőssel és Szabó Marcell zongoristával Bach, Bartók, Bellini, Debussy, Mozart és Verdi műveit adja elő.