Lengyel polonézek - zongorára

A francia elnevezéssel világhódító polonaise műfaj esetében (melynek hangszeres irodalmát világszerte gazdagítják több évszázada a legkülönbözőbb nemzetiségű komponisták) különösen érdekes a „tiszta forrás” vidékének megismerése. 

Fittler Katalin

Egy hónappal 30. születésnapja előtt készítette második szólóalbumát Julia Kociuban (közben kamarazenei és versenymű-felvételei is jelentek meg), amelynek ezt a figyelemfelkeltő címet adta. Műsora valóban méltó az érdeklődésre – ráadásul rendkívül hasznos az informatív kísérőszöveg, amely kontextusba helyezi a műfajt. Jakub Puchalski írásából meglepő adatokról értesülhetünk: megtudjuk például, hogy 1915-ig (Chopin öt éves ekkor) a Varsóban megjelent, zongorára szánt tánctételeknek mintegy 96 százaléka polonéz volt!

A zongoramuzsika kedvelője lelkesen gyönyörködik az egyvégtében végighallgató kilenc kompozícióban, s úgy érezheti, „mindent tud” a műfajról. Annyi valóban biztos, hogy a későbbiekben „messziről felismeri” a polonézeket! A tudnivaló elmélyítéséhez érdemes (előtte-utána) többször elolvasni a kísérőtanulmányt – de nem kevésbé hasznos, ha komponálásuk időrendjében, vagy épp a szerzők születésének időrendjében másfajta sorrendjét állítjuk össze a polonéz-gyűjteménynek. S ha ilyenkor ismét hozzáolvassuk a tudnivalókat az egyes művekhez, a korábbi információmennyiség tényleges tudássá lényegülhet.

 

 

A program Chopin három fiatalkori darabjával kezdődik, amelyeket a halála után Op. 71-ként publikáltak. Ez lehet a nemzetközi tájékozódás origo-pontja, s ehhez viszonyíthatjuk a pre-chopini és a nyilvánvalóan a chopini oeuvre ismeretében készült darabokat. A további hat szerző közül ketten a Chopinnél idősebb generáció képviselői: Michal Kleofas Ogiński (l765-1833) és Jan Kiszwalter (l787-1844). A nála fiatalabbak között találjuk a híres hegedűművész Henryk Wieniawski öccsét, Jósefet (1837-1912), aki azzal (is) beírta nevét az előadóművészet-történetbe, hogy Liszt után másodikként vállalkozott arra, hogy Chopin összes etűdjét műsorára tűzze nyilvános koncerten. A további három komponista Chopin halálát követően született: Juliusz Zarębski (1854-1885), Alfons Szczerbiński (1858-1895) és a különleges életpályát befutó Ignazy Jan Paderewski (1860-1941), aki fiatalon kora legelismertebb virtuózai közé tartozott, majd politikai szerepvállalásait követően tért vissza a zenéhez, és miután 70-es éveiben nemcsak a szerepléstől, hanem a pedagógiától is visszavonult, Chopin összegyűjtött műveinek sajtó alá rendezésével alkotott jelentőset. 

Ismert nevekhez élményanyag társul a felvétel jóvoltából, és lehetőség nyílik – zenei élmények birtokában – további zeneszerzők nevének megjegyzésére.

Julia Kociuban pianista-teljesítménye lenyűgöző. A művésznő ideális népszerűsítője hazája zongora-irodalmának.

 

Kiadó: DUX 

Katalógusszám: 1876