Korszellem-reflexiók

A történelmi léptékű tér-idő koordináta-rendszerre vetítve a tudományok és művészetek „termékeny pillanatait”, érdekes-izgalmas domborzati térkép az eredmény. Különösen figyelemreméltó az a terület, amikor „feledékeny” korszakából kilépve, a múlt sokdimenziós környezetében teszi meg első jelentős lépéseit a zeneművészet. A romantika korának elvitathatatlan érdeme a múlt iránti érdeklődés, ami azt eredményezte, hogy lassanként kortárssá vált az elődök fokozatosan újrafelfedezett művészete. A kompozíciók hangzó életre keltésén túl a stílusteremtő és stílusváltásokhoz vezető gondolkozásmódok iránti érdeklődés korábban elképzelhetetlen, sokdimenziós „hátteret” kínált az alkotóknak. 

Fittler Katalin

Lehetővé vált megannyi tudatos-elkötelezett kapcsolódás, ami azt eredményezte, hogy az akár egy időben, egy helyen élő-alkotó művészek saját hangja igencsak megkülönböztethető legyen a zenei köznyelv választékos és széles területén. A személyiségüknek megfelelő aktuális „döntéseket” során, a szinte feltérképezhetetlenül gazdag hagyomány kiválasztott szegmenséhez kapcsolódva, arra reflektálva írták tovább a zenetörténetet a komponisták, műveikkel tovább gazdagítva az utókor számára a reflektív hátteret.

Másfajta domborzati térképet mutat – immár a zenére koncentrálva – az interpretációtörténet, kiváltképp, mivel a megnövekedett repertoár-lehetőség óhatatlanul együtt jár azzal, hogy némely műveknek nemzetközi érdeklődés jut, míg mások területileg lehatároltan érvényesülnek. Ezt a koncerttermi képet viszont erőteljesen „felülírja” a felvételek jótékony hatása – amelynek csak az szab határt, hogy az áttekinthetetlenül gazdag kínálatban esetleg átsiklik rajtuk a figyelem.

 

Remélhetőleg nem jut ilyen meggondolásból mostoha sors az Alban Berg Ensemble Wien (ABEW) felvételének, amelyen Mahlert, Schoenberget és Richard Straussot játszanak. Pontosabban, műveikből készült átiratokat. 

Az ABEW 2016-ban alakult, ennyiből tehát fiatal együttesnek tekinthető – más szempontból viszont mégsem az, hiszen létrejötte a Hugo Wolf Quartetnek köszönhető. Az 1993 óta működő vonósnégyes (melyben a személycserék leginkább a brácsa és az I. hegedű szólamát érintették) jelenlegi tagságának (Sebastian Gürtler, Régis Bringolf, Subin Lee és Florian Berner) kialakulásával egyidejűleg tervezte a nagyobb apparátusra szánt kamaraművek megszólaltatását, ekkor társult hozzájuk Silvia Careddu (fuvola), Alexander Neubauer (klarinét) és Ariane Haering (zongora). A felvétel programjának megszólaltatásában további partnerük Nora Cismondi (oboa) és Alois Posch (nagybőgő). 

A kísérőfüzetből fény derül azokra a részletekre is, amelyek talányossá teszik a borító hátoldalán feltüntetett műsort. Mahler 10. szimfóniájának Adagióját Martyn Harry átiratában az ABEW hét tagja játssza, ugyancsak az ő nevéhez fűződik Richard Strauss Rózsalovag-szvitjének oktett-verziója (fuvola, klarinét, oboa, vonósnégyes, nagybőgő). Köztük kapott helyet a kétségkívül legizgalmasabb átirat, amelyet Schoenberg I. kamaraszimfóniájából (fuvola, klarinét, hegedő, gordonka és zongora együttesére) Anton Webern készített. Ez utóbbi azért is tanulmányozásra méltó, mivel az 1906-ban 15 hangszerre fogalmazott művet szerzője 1935-ben nagyzenekarra hangszerelte.

Az „eredetik” ismeretében furcsának hathat a hangszínek és arányok eme változása, ugyanakkor korántsem mentes a tanulságoktól. Miként egy jó olvasmánynapló, rövidebb terjedelme ellenére is képes rámutatni gesztusok, mozzanatok sajátos jelentőségére. A kamaraegyüttes játéka rendkívül szuggesztív - viszont tartózkodnak a dinamika ténylegesen halk regiszterétől, ily módon a különböző apparátusokon belül a kifejezés intenzitása állandó, a változást a szólisztikus hangzás és a sajátos színkombinációk, és azok egymásba-tűnése jelenti. Mindhárom mű terjedelme meghaladja a 20 percet – az interpretációt dicséri, hogy nem fárasztó, leköti a figyelmet – és egyvégtében végighallgathatni. Az pedig aligha róható fel az előadóknak, hogy a straussi hangszínvarázs teljes palettáját nem tudják visszaadni, az is értékelnivaló, hogy hangulati íveit, a zene dinamizmusát a meg-megújuló fokozásokkal, igyekeznek visszaadni.

 

Kiadó: Deutsche Grammophon 

Katalógusszám: 4819187