Két francia hegedűsről

A Profil és Warner kiadók igazi archív különlegességekkel jelentkeztek: két tehetséges, de napjainkban kevéssé emlegetett francia hegedűművész felvételeiből válogattak.

Zay Balázs

Az 1919-ben született Ginette Neveu tizenhat évesen megnyerte a Henryk Wieniawski Hegedűversenyt. A második díjat David Ojsztrah kapta.  Karrierjét a világháború megakasztotta. Még nem volt harminc éves, amikor 1949 nyarán repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt az Azori-szigetekhez tartozó São Miguel-sziget repülőterénél. Nagyon kevés lemeze maradt fenn. Ám ezek megbecsülése máig töretlen. Esete hasonló Dinu Lipattiéhoz és a szintén repülőgép-balesetben elhunyt Guido Cantelliéhez. Jó hírükre kiemelkedő teljesítményük alapján mindhárman rászolgáltak, szomorú korai haláluk csak segítette felvételeik recepcióját.

 

A Warner Classics új albuma Neveu úgymond összes felvételét tartalmazza négy korongon. Sajnos az anyag háromra is könnyen felfért volna. Bizony jobb lett volna még Neveu néhány koncertfelvételével gazdagítani, mindenekelőtt Beethoven Hegedűversenyének Hans Rosbaud vezényelte felvételével, illetve Brahms Hegedűversenyének Hans Schmidt-Isserstedt kísérte alternatívájával, melyek jó hangminőségben maradtak fenn.

Sibelius és Brahms Hegedűversenyének stúdiófelvételei máig etalonnak számítanak. Neveu nem hegedült kifejezetten szépen, olykor érdes, ugyanakkor nagy átéléssel játszik, sokféle színnel és hangulattal, gyakori váltásokkal, ámde egyúttal sosem hagyva el az összetartott, reprezentatív forma megkívánta sávot. Mindkét műről rengeteg kiváló felvétel készült, ám Neveu bejátszásai mindmáig őrzik kiválóságukat, amit különösen akkor észlelünk, ha az apró megoldásokra és változtatásokra figyelni tudunk. Chausson Költeménye esetében ugyancsak kiváló eredményhez vezet a sokféle szín és a kemény karakter párosa, e mű esetében ezek az erények kifejezetten előnyösnek bizonyulnak.

Igazi meglepetést okoz azonban ezek mellett az újra és újra megjelentetett felvételek mellett a sok kis, zongorakíséretes darab. Ezekben legalább ennyire megmutatkozik, ahogy Neveu lépten-nyomon meglepi a hallgatót nem nagyon feltűnő, nem deviánsba hajló, de váratlan fordulatok egész sorával. Előadásai látszólag szabályosak és kontrolláltak, jobban odafigyelve azonban inkább mély érzelműnek és spontánnak tűnnek. Ezek egy részét a repülőgép-szerencsétlenségben szintén elhunyt fivére, Jean Neveu kíséri, más részüket Bruno Seidler-Winkler, illetve Gustav Beck. Vannak átfedések is, Chopin 20. noktürnje és Suk két darabja (a Négy darabból) kétszer. Ugyancsak meglepetés Scarlatescu alig ismert Bagatellje.

Zino Francsescatti neve megtévesztő, ő is francia volt. Neki hosszú élet adatott, lemezfelvételeinek száma nagy. Walter, Mitropoulos, Ormándy, Széll, Bernstein, Paray partnere volt. Híres felvételét adta most ki a Profil Edition Günter Hänssler: Beethoven szonátáit Robert Casadesus közreműködésével. Hegedűjátékát hallgatva azt mondhatjuk, Francescatti nemcsak francia volt, hanem nagyon francia volt. Előadását kellemesség, hangulatosság járja át. Játéka alapvetően egységes, a módosulások jobbára harmonikusan követik egymást. Kiemelkedő pianista partnerével teljes összhangban vannak ezen a téren is. Érdekes, hogy e harmonikus összkép annak ellenére jön létre, hogy nemegyszer bizony szélsőségekbe bocsátkoznak, ám ezt is lazán és könnyedén teszik. Vegyük a Kreutzer-szonáta első tételét! Kezdete nem különös, de hamar azt érzi az ember, úgy jó, ahogy van, még akkor is, ha az egyes megoldások nem emelkednek is ki, s találni sokkal meggyőzőbbeket is. A csúcspontot kifejezetten gyorsan veszik, el is sikkad sok minden, de egészében mégis rendben van, továbbá meglepetést is hoz, történetesen Casadesus kíséretében mutatkozik meg másutt nem kiugró részlet. Elegancia és harmónia jellemzi az előadásokat. Jó hallgatni őket, igazi muzsikálást hall az ember. Perlman és Ashkenazy felvétele sokkal többet hoz fel és sokkal erőteljesebben utat meg, ám a drámai Beethoven-oldalon, ráadásul a nagyromantika hangzásvilágával. Ennek mérsékeltebb és így e kettő közti verziója Zukerman és Barenboim felvétele. Kremer és Argerich vagy Kavakos és Pace modernebbek, elidegenedettebbek. Francescattinál persze ma tökéletesebben hegedülnek, de játéka felhőtlensége és természetessége máig fényesen világít, s az ilyen elegáns, delikát zenélés napjainkban bizony nem kifejezetten gyakori.

Cím: Ginette Neveu összes felvétele 

Kiadó: Warner Classics

Katalógusszám: 0190295490485

Cím: Francescatti & Casadesus: Beethoven összes hegedű-zongora szonátája

Kiadó: Profil Edition Günter Hänssler

Katalógusszám: PH19029