Kék óra, lemezen

Nem, nem egy kék színű karórát jelöl a lemez címe, hanem azt az időszakot, amely átmenet az éjszakából a hajnalba - olvassuk a lemez kísérőfüzetében. A fotósok számára ez az az időszak, amikor derengeni kezd az ég (ők arany órának nevezik), és a napnyugta, amely szintén különleges a fényviszonyok miatt. A kék óra körülbelül egy félórányi időszak, hiszen a nap a horizont alatt van, és kék különböző árnyalataiban láthatjuk környezetünket, majd sötétségbe borul minden. Ugyanez a jelenség hajnalban is megfigyelhető.

Lehotka Ildikó

Az éjszaka vége és a hajnal beköszönte közötti békés, röpke időszakkal vonta párhuzamba Marianne Piketty és a Le Concert Idéal a lemezen felhangzó műveket. A lemez középpontjában Hildegarde de Bingen három kompozíciója áll. A 81 évesen elhunyt Bingeni Szent Hildegárd (1098 – 1179) természettudósként is ismert, kereste a növényekben rejlő gyógyító erőt, a korabeli orvostudomány merített könyveiből. A hosszú élete ellenére beteges apátnő költeményei és más szépirodalmi alkotásai szintén rendkívül érdekesek. (Költeményeinek magyar fordítása egy-egy folyóiratban olvasható.) Hildegarde de Bingen zeneszerzői tehetségét egy Kyrie, 7-7 himnusz és sequentia, 19 responzórium és 35 antifóna bizonyítja. A 2012-ben szentté, majd még ebben az évben egyházdoktorrá avatott Hildegarde de Bingen számos műve saját látomásaira épül, és a miszticizmus is jelen van darabjaiban. A látomás, a miszticizmus kapcsolja össze a lemezen hallható darabokat.

Philippe Hersant Une vision d’Hildegarde című alkotás Piketty és az együttes felkérésére készült. A szólóhegedűre és kis létszámú vonós együttesre készült Hersant-mű a lemezen nem szereplő Hildegarde de Bingen egyik legszebb kompozíciójának idézetét is tartalmazza (O Vis Aeternitatis). 

Sosztakovics kéttételes vonós oktettje 1924-ben keletkezett, a darab ajánlása az idő előtt eltávozott Vologya Kurtcsavovnak szól. 

 

Karl Amadeus Hartmann Concerto funebre című műve 1939-ben keletkezett, a négytételes, attacca művet a szerző az akkor négyéves fiának ajánlotta. Az első tétel egy zenei idézetet is tartalmaz, Smetana Hazám című ciklusának ötödik darabjából is ismert, huszita korált (Ti, akik Isten harcosai vagytok). 

A műsorválasztás izgalmas, és kivétel nélkül olyan darabok hangzanak fel a lemezen, amelyek ritkán (vagy sohasem) szólalnak meg. Egyúttal az I-II. és a XX. század zenei nyelvezetét is megismerheti a hallgató, bár Bingeni Szent Hildegárd három vokális műve egyszólamú, az átiratot az együttes egyik tagja, a művészeti vezető, Olivier Fourés készítette. De nemcsak ez a két század vagy korszak jelenik meg a darabokon keresztül, hanem a barokk concertók világa, a XV. századi huszita dallam is. A látnoki művek – Hildegarde misztikus énekei, Hartmann a náci borzalmak árnyékában írt darabja, Sosztakovics szintén látnoki erejű vonós oktettje és Hersant reflexiója különös fénytörésben mutatják meg a szerzők legmélyebb, és nem pozitív gondolatait. A sötét atmoszférájú XX. századi művek ellentétpárokra is épülnek: a fény és az árnyék, a hangok és a csend éppúgy megjelenik a művekben, mint az álom és a rémálom.

A lemez atmoszférája rendkívüli, a vonós együttes láttatóan játszik. Az egyszerűség a hildegardi darabokban, az éteri tisztaság a Hersant concertóban, a szinte eszelős ritmika a vonós oktettben remek ívet képez a látomás és a valóság zenei ábrázolásában. Marianne Piketty szólói ugyanilyen pontosan visszaadják a darabok által sugallt érzelemvilágot. 

Hogy minden szempontból remek a felvétel, az nem kétséges. A darabok összefűzése, reflektálása a vokális művekre, egy érzés többféle kifejezésmódja a zeneszerzők szemszögéből elgondolkodtató, mindez egy vonós együttes előadásában. A kísérőfüzet Marianne Piketty írását tartalmazza, érdemes lett volna jóval bővebben magyarázni (és helyenként évszámmal ellátni) a művek keletkezéstörténetét, felépítését stb.

A kék óra mint lemezcím tehát értelmet kapott: a hallgató elmerül a valóság és a valószínűtlenség közötti intervallumban.

 

Kiadó: Evidence

Katalógusszám: EVCD06