Hódolat Rómának – Salzburgból

2021. május 21. - két napja nyílt meg a határ Ausztria és szomszédai között, s a salzburgi Pünkösdi Fesztivál azonnal életre kelt! A tavalyi Pünkösdi Ünnepi Játékokat elmosta az Európában tomboló pandémia, ám szerencsére a 2020. évi nyári fesztivál az első járványhullám lecsengésével megvalósult, ha nem is a tervezett programmal. Most a harmadik hullám cseng le, az oltások sokunkat már védenek, ám a biztonsági előírások Ausztriában, s ezen belül különösen a salzburgi fesztiválon, szigorúak. Internetes regisztrálás és angol nyelvű védettségi igazolás kell nem csak az országba való belépéshez; az igazolást lépten-nyomon elkérik: a szállodai reggelizőtől a koncertteremig minden egyes belépéskor valamely zárt térbe, ahol persze maszk (kizárólag FFP2!) is kötelező. 

Székely György

A tavaly meghirdetett és azonnal el is adott négynapos Pünkösdi Fesztiválra napok alatt kellett a jegyeket újraosztani, a jegyárakat részben visszafizetni. A koncerttermeket ugyanis csak félig engedélyezték megtölteni. Minden egyes jegyen szerepelt birtokosának neve, melyet igazolvány felmutatásával ellenőriztek is a belépéskor, hogy esetleg értesíteni lehessen a nézőket, ha mégis fertőzésről érkezne hír. Így a jegyüzéreknek bizony leáldozott, mert belépőt előadás előtt átadni, eladni a bonyolult járványügyi adminisztráció miatt lehetetlenség volt. Pedig a Tosca előadása valószínűleg soha nem látott rekordárakat érhetett volna el a feketepiacon: Anna Netrebkóval, Jonas Kaufmann-nal és Cecilia Bartolival egy színpadon. 

Akik az internetes jegyeladásnál gyorsak voltak és belépőhöz jutottak, nem csalódtak. A fesztivál igazgatóasszonya, az énekes világsztár Cecilia Bartoli ebben az évben is különleges programot hozott létre. „Roma Aeterna”, azaz „az örök Róma” volt a fesztivál tematikája, amelyhez koncertek, operaelőadások, sőt filmvetítések is kapcsolódtak. Rossellini Róma nyílt város, Fellini Édes élet és Róma, Sorrentino A nagy szépség című alkotásai világszerte ismertek. Cecilia Bartoli Fellini, Rossellini filmjein nőtt fel, hiszen Rómában született, szülei is ottani muzsikusok voltak. A római Santa Cecilia Akadémián végezte tanulmányait és 19 éves korában az olasz fővárosban debütált Rossini A sevillai borbély című operájának Rosina szerepében. A hivatalos bemutatkozást azonban megelőzte egy gyermekszerep ugyanitt, 10 éves korában: a pásztorfiút énekelte Puccini Toscájában. Karrierje azonban végül mégsem szeretett szülővárosában bontakozott ki. Mozart, Rossini, sok-sok barokk opera és oratórium virtuóz szerepei, zenetörténeti-tudományos kutatásainak eredményei, azok megvalósításai világszerte keresett énekesnővé tették. Bartoli nemcsak különleges hangjával és koloratúr technikájával – mondhatjuk hangfenoménként – érte el a világsikert, hanem zenetörténetet is írt alapos kutatómunkájával, ritkaságok felfedezésével és azok bemutatásával. Mindezt a Római Operaház és zenei élet sokáig nemigen méltányolta. 

De borítsunk fátyolt a múltra - gondolta Bartoli, és idén Salzburgban ünnepelte szeretett Rómáját, amely éppen 150 éve Olaszország fővárosa. „Lascia la spina, cogli la rosa” (Hagyd a tüskét, tépd le a rózsát) énekelte a világ olasz kedvence oly sokadszor a Händel által írt, közismert barokk „slágert”, amely a „carpe diem” – azaz „élj a mában” ókori római kifejezés megfelelője. Ez lett szinte a mottója sikeres one-woman show műsorának, amelyet most pünkösdkor ugyan először, de tavaly nyár óta, Salzburgból indulva, jónéhány színhelyen előadott. (Korábbi írásunkban foglalkoztunk vele: https://www.gramofon.hu/index.php/archivum/salzburg-maskepp-%E2%80%93-100-eves-az-%C3%BCnnepi-jatekok).

(Cecilia Bartoli és Mélissa Petit - Händel Il trionfo del tempo e del disinganno - fotó: Monika Rittershaus )

Idén azonban egy kortárs rendező fantáziáját is alaposan megmozgatta Händel műve: az Il trionfo del tempo e del disinganno (Az Idő és a Kijózanodás diadala). Händel 22 éves korában írta legelső oratóriumát, amely opera is lehetne. A művet olaszországi tartózkodása alatt készítette Pamphili bíboros megrendelésére és szövegére, aki ezzel az operajátszást tiltó pápai rendeletet igyekezett kijátszani. A zenekar koncertmestere nem akárki, hanem a neves zeneszerző Arcangelo Corelli volt (aki a korabeli híresztelések szerint a hegedű-technikai megvalósításon összekülönbözött a szerzővel). Händel a darabot később még két verzióban is átdolgozta, és a legsikeresebb számok - mint a fenti ária is - több más művében ugyancsak felbukkannak. Robert Carsen, korunk egyik igen neves kanadai rendezője Pamphili szövegét 21. századi szemmel és fantasztikus ízléssel azonban jelen korunkra szabta. A moralizáló szöveg a „Szépség” és a „Gyönyör” versengését ábrázolja, miközben az ” Idő” és a „Kijózanodás” szimbolikus alakjai a mulandóságra figyelmeztetik őket. A művészet a lélek tükre – nyilatkozta Carsen, és a nyitány alatt máris egy mai topmodell verseny kellős közepébe csöppenünk. A legkorszerűbb videó- és lenyűgöző VR technológia tökéletesen idomult Händel zenéjéhez. A producert, majd a győztes mentorát („Gyönyör”)  Cecilia Bartoli alakította. A nyertes topmodell szerepében („Szépség”) nagy sikerrel debütált a francia szoprán, Mélissa Petit. A „Gyönyör” a „Szépséget” bíztatja: élvezze az életet, amíg csak lehetséges. Ám az „Idő” és a „Kijózanodás” zord férfialakjai fokozatosan szembesítik a lányt a jövőjével, az idő múlásával, az öregedéssel majd a végső elmúlással. Sőt, fiatalok halálát is bemutatják: a balettkar attraktív táncosairól lehull minden jelmez, a meztelen testek halálba pihennek. Megrázó jelenet, akár a világjárvány fiatal áldozataira is gondolhatunk. A meztelen testek ábrázolása itt valóban művészi, ízléses volt. A mű végén a „Kijózanodás” Lawrence Zazzo, angol kontratenor különlegesen halk, sejtelmes hangjain keresztül vezet a semmibe: a fiatal lány előbb szembesül idős önmagával, majd eltűnik a sötétben… A közönség percekig döbbent csendben ült, majd hosszan és hangos ovációval ünnepelte a kivételes produkciót. Aki most Pünkösdkor lemaradt, a Nyári Ünnepi Játékokon még megnézheti Robert Carsen 21. századi Händel-oratóriumát!

(Zubin Mehta és a firenzei Maggio Musicale  - fotó: Marco Borrelli)

A fesztivál különlegesen szeretett, kiemelt vendége a 85 éves Zubin Mehta volt, korunk talán legnagyobb élő karmestere. Zenekara, a firenzei Maggio Musicale élén egy zenekari estet és a Toscát vezényelte. Mendelssohn Olasz szimfóniája és Hegedűversenye, valamint Respighi Róma fenyői szimfonikus költeménye a könnyedebb hangulatú művek közé tartoznak. Vagy mégsem? A szólista Maxim Vengerov most másként gondolta: a hegedűverseny első két tétele talán még sohasem tűnt nekem ennyire fájdalmasnak. Hová tűnt az örökké mosolygós Vengerov?  A választ az ünneplést követő ráadás előtt adta meg: Bach Sarabande-ját a d-moll partitából a COVID-járvány zenész áldozatainak emlékére adta elő. 

A római Titus Flavius Vespesianus  császár alakját legmaradandóbban Mozart Titusz kegyelme című operája ábrázolja. A háborús-szerelmi történetben a császár idealizált alakja, mint a jóindulatú, kegyes uralkodók mintaképe szerepel. A szerelmes terrorista fiú, Sextus alakja, Cecilia Bartoli egyik kedves nadrágszerepe. Még egész fiatalon lemezre vette a híres klarinét-kíséretes áriát, méghozzá egyik első mentorával, a magyar származású Fischer György zongoraművész-karmesterrel. Alakítása - a koncertelőadás dacára - most is parádés volt e szerepben, s nehéz volt ugyanezt a színvonalat hozni a másik két főszereplőnek (Titus: Charles Workman, Vitellia: Anna Prohaska). Rövid szerepével azonban kitűnt és vastapsot kapott Kálmán Péter (Publio szerepében), aki Bartoli felkérésére már sok szerepből csinált „csodát”: utoljára itt Salzburgban Rossini: Az olasz nő Algírban című vígoperában remekelt Cecilia mellett. Bartoli „házi zenekara”, a Les Musiciens du Prince-Monaco  Gianluca Capuano vezetésével is derekasan helytállt a Händel- és Mozart-produkciókban, valamint az áriaesten a művésznő oldalán, aki 24 órán belül három főszerepet (!) énekelt el.

Alessandro Scarlatti, a neves barokk szerző is Rómában élt, nem akárkinek az alkalmazásában. Krisztina, a leköszönt svéd királynő (aki Greta Garbo által megjelenítve is élhet a filmrajongók emlékezetében) udvartartásának tagja, zenekarának vezetője volt. Már ezért is irigyelhetnénk, hiszen a különlegesen kulturált, nagy tudású, sok nyelven beszélő, férfiruhában járó hölgy a történelem egyik legérdekesebb nőalakja lehetett. Scarlatti: Káin, avagy az első gyilkosság című oratóriuma, mint legtöbb műve, sajnos egy időre feledésbe merült. A régizenei mozgalom azonban Scarlatti munkásságát is újra felfedezte, egyre több mesterművét mutatják be. Philippe Jaroussky, a világhírű kontratenor most Salzburgban új oldaláról mutatkozott be, s karmesterként irányította a 2002-ben megalapított Artaserse nevű barokk együttesét. „Előttem az utódom” hirdethette, mivel három kiváló kontratenort is bemutatott: közöttük a brazil férfiszopránt, Bruno de Sá-t, akinek hangi adottságai egyszerűen elképesztőek. Egy angyali gyermekhang és egy koloratúrszoprán női hang egyesül e különleges hangfenomén torkában. Igen rövid idő alatt keresett világsztár lett a fiatalemberből, akinek néhány felvétele az interneten is meghallgatható. Egy nagyon komoly művészi pálya ígérete sejlik fel csodálatos hangjából. 

(Tosca - Anna Netrebko, Jonas Kaufmann és Zubin Mehta - fotó: Marco Borrelli)

És végül elérkeztünk Puccini Toscájához, mely lezárta a 2021. évi Pünkösdi Fesztivált Salzburgban. Zubin Mehta zenei vezetésének és Cecilia Bartoli felkérésének nem lehet és nem is érdemes ellenállni, minden egyéb csak naptár és korunkban a pandémiás határlezárások kérdése. Cavaradossi szerepét Jonas Kaufmann, Bartoli jóbarátja, zürichi operaházi kollégája boldogan elvállalta, s el is tudott jönni Salzburgba. Bryn Terfel, Scarpia legendás alakítója szerepelt sokáig a színlapon, ám sajnos nem tudott megjönni Angliából, így őt Luca Salsi, világjáró olasz bariton helyettesítette nagy sikerrel.  A címszerepet eredetileg Anja Harteros-szal hirdették meg, ám végül – nem akármilyen cserével - Anna Netrebko két, csodás Swarovski -kristályokkal ékesített ruhakölteményben énekelte Tosca szerepét az extázisba esett salzburgi közönségnek. További meglepetésként pedig azzal szolgált az orosz-osztrák díva, hogy a COVID-ból szerencsésen kigyógyulva, s Maria Callas példáján felbuzdulva, megszabadult felesleges kilóitól. A külsőségeket azonban hamar érdektelené tette az előadás: Zubin Mehta zenekara úgy muzsikált, mint egy mesterhangszer, méltó alapot nyújtva a világsztárok kivételes produkcióinak: Netrebko és Kaufmann, e két karizmatikus művész, forró légkörű produkciót hozott létre. És ha még nem lett volna elég a meglepetésekből a Tosca során: a pásztorfiú kétperces szerepét nem más, mint Cecilia Bartoli énekelte el rövidnadrágban, mezítláb, tüneményesen: emlékezve élete első színpadi alakítására 10 évesen Rómában. Salzburg idén pünkösdkor Rómának hódolt. A világhírű muzsikusok azonban a művek és produkciók mellett a fesztivál különleges művészeti vezetőjét is ünnepelték: „Cecilia, per Te” („Cecilia, Neked!”) – kiáltott fel hangosan zenekari koncertjének végén Zubin Mehta, hiszen Cecilia Bartoli kivételes tudása, innovatív ötletei és művészete segítette idén is megszületni azt a csodát, amelyet a 2021. évi Pünkösdi Ünnepi Játékok közönsége megélhetett.