Három szerző átiratai kilenc komponista műveiből

Negyedik felvétele alapján az oszét származású, orosz zongoraművésznő, Zlata Chochieva egyértelműen teljesítményorientált személyiségnek tekinthető. A 2020-ban rögzített interpretáció zavarbaejtően „időtlen”: egyaránt nehéz lenne datálni és megtippelni az előadó életkorát.

Fittler Katalin

A CD címlapja az előadón kívül az átiratkészítők nevét tartalmazza. Hogy kiknek a műveiből készültek átiratok, arról a hátoldal tájékoztat. Sokatmondó ez az elrendezés: mint a kísérőszövegként olvasható interjúból is kiderül, a művésznő úgy tekint az átiratokra, mint már-már önállósult, az átiratkészítő „sajátjának számító” zongoraművekre. Ebből adódik, hogy előadóként az eredeti kompozíciókat (tételeket) továbbgondolásra méltatott műveknek tekinti, amelyek hasonlóképp kínálják a továbbgondolás lehetőségét az előadónak. 

Három korszakos jelentőségű zongoraművész-zeneszerző átirataiból állította össze a műsort. Liszt Ferenctől Schubert öt és Mendelssohn három dalának zongoraletéte szerepel, a legtöbb átirat a Chochieva által legnagyobb zongoraművészként tisztelt Rahmanyinové (Bach, Mendelssohn, Bizet, Csajkovszkij, Muszorgszkij), a harmadik átíró pedig Ignaz Friedman (Bach, Mahler, Grazioli, Gärtner). Az átiratok tendenciózusan az időrendet követik, Grazioli és Gärtner egy-egy tétele pedig mintegy a ráadás funkcióját tölti be, amennyiben végighallgatásra szánt koncepcióként értékeljük. 

 

 

A válogatás egyértelműen a szubjektivitás jegyében történt, ezt a tendenciát erősítik az önkényesen kiragadott tételek. Nyitószámként Rahmanyinov átiratában Bach E-dúr (szólóhegedűre komponált) partitájából a Prelude, a Gavotte és a Gigue hallható. A folytatásban Ignaz Friedmantól is három Bach-tétel következik, ám ezek ráadásul más-más kompozícióból valók: a 3. brandenburgi verseny nyitótétele az Esz-dúr fuvolaszonáta II., Siciliano-tételével folytatódik, s a befejezés: a h-moll partita Bourrée tétele. Különleges egyveleg, habár hallgatni így is kellemes – főként háttérzeneként. Annak viszont remek!

Schubert és Mendelssohn dalait ez utóbbi szerző Scherzója követi a Szentivánéji álomból. A műsorfolyam Bizet Minuet-jével folytatódik az Arles-i lány I. szvitből, aztán – tudatos szerkesztői elv? – menüettre-menüett, ezúttal Mahler 3. szimfóniájából. Utána két kontrasztos szám, Csajkovszkij Bölcsődala és Hopak Muszorgszkijtól. Megválaszolhatatlan kérdés, hogy Friedmannál miért épp két mára teljesen elfeledett szerzőre esett a választás. Talán újabb kontraszt szándékával búcsúzik a Grazioli-csembalószonáta Adagiójával és Gärtner bécsi tánc-sorozatának nyitótételével (Tempo di Valse lente).

Miközben nehéz megbarátkozni a vegyes műsorral, az interpretációt egyértelműen csak elismerés illetheti. Fantasztikus virtuozitás, kimeríthetetlen energiával. Néha azonban egyénieskedőnek hatnak artikulációs fordulatok, leginkább a ritmizálás területén. 

Hogy az egész műsort egyetlen hallgatnivalóként kezeljük, ehhez hozzásegít az is, hogy a rövid számok (tételek) közötti szünetek rövidsége nem ad lehetőséget valamely részlet élményének a lecsengéséhez. Igaz, minden lejátszókészüléken van pillanatmegállító…

 

Kiadó: accentus music 

Katalógusszám: ACC 30531