Az ifjú Ashkenazy

Vladimir Ashkenazy korai, szovjet felvételeinek száma meglehetősen szerénynek mondható, még akkor is, ha az 50-es évek végétől egészen a művész 1963-as emigrációjáig rendelkezünk Melogyija-rögzítésekkel. Éppen ezért, azaz már csak a történeti jelentősége okán is, figyelemre érdemes ez az 1963 júniusában elhangzott hangverseny, melyet a moszkvai rádió rögzített egykor (sajnos nem teljes egészében), s ez idáig nem volt hozzáférhető hanglemezen.

Balázs Miklós

Miután 1955-ben a zongorista második helyezést ért el a Varsói Nemzetközi Zongoraversenyen, majd egy évvel később megnyerte a Brüsszeli Erzsébet Királyné Zenei Versenyt, ha világhírig nem is jutott, de hazai és némi európai renoméra azért feltétlenül szert tett. Ashkenazy 1959-60-ban rögzített Chopin-lemezei (mindenekelőtt az etűdök két sorozata) mára szinte legendássá nemesültek, s első nyugati lemezei is kifejezetten keresettek manapság. A fordulat, melynek nyomán a művészt szárnyára vette a világsiker, természetesen a sokat emlegetett moszkvai versenygyőzelem, melyet – John Ogdonnal osztozva a fődíjon – 1962-ben aratott. E diadal után természetesen betelt a hangversenynaptár és sokasodni kezdtek a lemezfelvételek is: elsősorban nyugaton. Mikor Ashkenazy ’63 június 9-én maga alá húzta a zongoraszéket a Moszkvai Konzervatórium nagytermében, már a jó nevű Decca kiadó által foglalkoztatott művésznek mondhatta magát, s fontos hanglemezeket tudhatott maga mögött. Ez év márciusában rögzítette ugyanis Rahmanyinov 3. zongoraversenyét Londonban, majd egy hónappal később Csajkovszkij b-moll zongoraversenyét ugyanitt – mindkettőt a Londoni Szimfonikus Zenekar kíséretével, olyan karmesterekkel együttműködve, mint Anatole Fistoulari és Lorin Maazel. 

 

E moszkvai koncert anyagát Ashkenazy három szerző műveiből válogatta: Beethoven, Chopin és Debussy szerepeltek a színlapon. Azonban Chopin f-moll balladájának, valamint Debussy A boldog szigetének és Claire de lune-jének felvétele nem maradt fenn. Szerencsére valamennyi darabból ismerünk későbbi stúdiófelvételeket a zongoristától – ahogyan a fennmaradt anyagban szereplő két Beethoven-szonátából (Op. 31 No. 2 & No. 3), továbbá Chopin első három balladájából is, ezekből nem egyet. Ez utóbbi műcsoport vélhetően fontos pillére volt Ashkenazy e relatíve korai repertoárjának, hiszen 1964 júliusában ezekből stúdiófelvételek is készültek, ugyancsak Londonban. A balladáknak a 70-es évek végén és a 80-as évek elején rögzített újrafelvétele ugyan számos kiadást megélt, nem hozott olyan átütő sikert, mint a ’64-es ciklus, azonban az f-moll ballada 2002-es olvasata kétségkívül emlékezetesre sikerült végtelen kifinomultságával, tisztaságával, némileg visszafogott, kissé fojtott lendületével. 

Ezen a lemezen sem okvetlenül a Chopin-darabok kínálják a legizgalmasabb szellemi kalandokat; Beethoven ezúttal nagyobb kihívásnak tetszik. Ismerünk a zongoraművésztől egy teljes Beethoven-ciklust, mely egészében a 70-es években (1972-80) került szalagra. Abban talán még a művész feltétlen tisztelői is egyetértenének, bizonyára nem ez a legkarakteresebb Beethoven-szonáta összkiadás a hangrögzítés történetében. Az e hangversenyen elhangzott előadások azonban még egy ifjú, de fényes karrier előtt álló, lelkes és ambiciózus muzsikus magabiztos próbálkozásai az alaprepertoárban, míg a másfél évtizeddel későbbi, londoni interpretációk már egy sokat foglalkoztatott, talán kicsit fásuló, a zongorázáson túl a vezénylésre is mindinkább összpontosító zenész rutinmunkái. A moszkvai koncerten ezek a darabok (elsősorban a Vihar-szonáta) még vitalitással telve szólalnak meg, a tételeknek nyersebb lendülete, szélesebb íve van. Egyszerre kidolgozottak és frissek; a gondolkodó-töprengő interpretátor alapos tervezését és a koncert teremtő feszültségét egyaránt hordozzák, hozzáadva ezzel a spontaneitás szabadságát az előadáshoz. 

A Chopin-balladákon kevésbé érezni e spontán viszonyulást. Ashkenazy itt nem annyira bátor, szorosabban, s talán merevebben kapcsolódik az előadói hagyományhoz. Fogódzókat keres és talál a daraboknak a 60-as évekre teret nyert, körültekintően romantizáló, letisztultabb tradíciójában. 

 

Kiadó: Melodiya

Katalógusszám: MELCD1002586