Átadták az ICMA-díjakat

A Luzerni Szimfonikus Zenekar adott otthont a 2019-es International Classical Music Awards díjkiosztójának és gálakoncertjének, május 10-én, a luzerni KKL koncertteremben, nemzetközi közönség, a sajtó és média képviselői, valamint a lemezipar legjelentősebb európai szereplőinek jelenlétében. A koncertet megelőzően a díjazottak a zsűri tagjaitól vehették át elismeréseiket a KKL auditóriumában.

Megnyitó beszédében az ICMA elnöke, Remy Franck így nyilatkozott: „Nagyon boldog és elégedett vagyok, hogy i győzteseink közt ismét a zenészek ilyen széles spektrumát köszönthetjük, a legismertebbek művészektől legfiatalabbakig, akik még csak most kezdik pályájuk… Nagy megtiszteltetés, hogy itt lehetünk Luzernben és gálánkat olyan ikonikus helyszínen tarthatjuk, mint a KKL.”

Az ICMA tevékenységéről szólva, az elnök elmondta: „Tavaly Katowicében az ICMA zsűrijében 17-en foglaltak helyet. Mára ez a szám 19-re bővült, ugyanis csatlakozott hozzánk két igen fontos médium, a Polskie Radio Chopin, valamint a Deutsche Welle. A Chopin Radióval együtt egy új ország, szám szerint tizenötödikként Lengyelország is képviselteti magát a zsűriben. Ezekkel a zsűritagokkal erősítjük pozíciónkat a világ egyetlen független nemzetközi zenei zsűrijeként.”

 A győztesek és a zsűri (fotó: Ingo Höhn)

A díjakat átvevő győztesek listája erre a linkre kattintva olvasható.

A díjátadó ceremónia keretében a Luzerni Szimfonikusok tagjai, Zofia Neugebauer és Andrea Cellacchi a huszadik századi francia zeneszerző, Pierre Gabaye Szonatina fuvolára és fagottra című művét adta elő. A játékos és bájos előadást a közönség igen nagyra értékelte.

Philipp Schupelius, a még csak 16 éves német csellóművész bámulatos teljesítményt nyújtott Ligeti György Csellószonátájának előadásában. A szenvedély és elköteleződés legmagasabb hőfokán égve a fiatal művész teljességében a zene mélyére hatolt, a lehető legnagyobb változatosságot megteremtve a műben, váltakozva a fáradhatatlan gyengédség, a hatalmas energia és a ritmikus hevület között.

A gálakoncert fénypontok sorozata volt. A közönség lelkesen ünnepelte az előadóművészeket, a Lawrence Foster vezényelte Luzerni Szimfonikusok pedig keretbe foglalták az ICMA-győztesek előadásait Georges Bizet Az arles-i lány című szvitjének részleteivel.

Remy Franck, az ICMA elnöke (fotó: Ingo Höhn)

Chouchanne Siranossian hegedűművész (a „válogatott műsor” kategória győztese In time című CD-jével) és a csellista Christoph Heesch, aki debütáló The Golden Age – Cello 1925 című lemezével győzött, Johannes Brahms Kettősversenyét játszott nagyon friss, felemelő előadásban.

Az év fiatal művésze, Matko Smolcic, Carl Maria von Weber Fagottversenyének szólistája volt. Smolcic lenyűgözte a közönséget a gyönyörű, elegáns és lírai hangjával, extrém módon jól artikulált és elragadóan retorikus játékmódjával. Nagyon élénken kísérte őt Lawrence Foster és a Luzerni Szimfonis Zenekar, ahogy a Pablo de Sarasate Kármen-fantáziájában is remekeltek, melynek szólóját Stephen Waarts, a Luzerner Sinfonieorchester által választott zenekari díj győztese játszotta.

Az év művésze, Javier Perianes briliánsan és ragyogóan adta elő Grieg Zongoraversenyének első tételét, gyönyörűen formálva és lélegezve, de a közönséget megbabonázó izgalommal megtöltve.

Az életműdíjas Nelson Freire, Chopin Barcarolle című művét játszotta. Freire fennkölt olvasata életteli és lenyűgöző eleganciával nagyszerű képet adott művészetéről.

Myrios gondozásában megjelent Once upon a time című díjnyertes lemez előadói, Tabea Zimmermann, brácsán, Várjon Dénes zongorán játszotta Robert Schumann Märchenbilder op. 113 című művét csodálatos expresszivitással és mélységgel.

Tabea Zimmermann és Várjon Dénes (fotó: Ingo Höhn)

Az év felfedezettje, a 15 éves Eva Gevorgyan, Camille Saint-Saëns II. zongoraversenyének kitűnő előadójaként lépett színpadra. A hihetetlenül érett szólista ideálisan ötvözte a finomságot, pontosságot és a színeket a zene féktelen és virtuóz aspektusaival.

A fénypontok fénypontja Leif Segerstam közreműködése volt Jean Sibelius Valse triste-jének előadásában. Maestro Segerstam, a Naxos által kiadott Sibelius kísérőzenéit bemutató, a Turkui Filharmonikusokkal készített lemezzel érdemelte ki az ICMA díját, a Valse triste című művet egy másik világból származó misztikus zenei művé formálta át. E művet igazán ritkán játszák ilyen mélyen és éterien. ugyanakkor ilyen megindító módon szomorúan, mint ezen a koncerten a Luzerni Szimfonikusokkal. Ez volt a legvarázslatosabb és leglenyűgözőbb pillanat az egész csodálatos koncerten, még maga Lawrence Foster is mélyen meghatva tért vissza a pódiumra az utolsó Bizet-darab előadásához. „Pályám során számtalanszor vezényeltem már a Valse triste-et, de Leif ma esti előadását hallva, soha többet nem vezénylem”.

Végül, az első Svájcban rendezett ICMA gálakoncert hatalmas sikert aratott és ahogy Numa Bischof Ullmann, a Luzerni Szimonfikus Zenekar művészeti igazgatója elmondta, hatalmas megtiszteltetés volt mind a zenekarnak, mind Luzern városának: „Luzernt nemzetközi szinten is a zene városának tartják és tökéletes helyszínt tudott biztosítani ennek a gálának, melyet a komolyzenei jelenlegi és jövőbeni sztárjainak tiszteletére rendeztek. Úgy érezzük, nagyszerű lehetőség volt ez, hogy megmutassuk a világnak zenekarunk hangzásának minőségét, valamint sokoldalúságát és innovatív hozzáállását.”