Anhalt István 100 – lemez egy ismeretlen ismerős emlékére

Száz évvel ezelőtt született Anhalt István zeneszerző. Minthogy élete nagyobb részét Kanadában töltötte, hazájában kevéssé vált ismertté. Hogy a tengerentúlon igen meghatározó zeneszerzőként tartják számon, annak ékes bizonyítéka a Canadian Music Centre gondozásában megjelent, Anhalt István életművét bemutató lemez.

Kovács Ilona

Anhalt István (1919-2012) nevét hiába keresnénk a magyar zenei lexikonokban, munkássága Magyarországon szinte teljesen ismeretlen. Az éppen száz éve, Budapesten született magyar származású zeneszerző választott hazájában, Kanadában szerzett magának megbecsülést. Anhalt Kodály Zoltán tanítványaként végzett a Zeneakadémián, majd közvetlenül a 2. világháború után Nadia Boulanger-nál képezte tovább magát Párizsban. Ugyanitt zongora-, és karmesteri tanulmányokat is folytatott Soulima Stravinsky, illetve Louis Fourestier irányításával.  Harmincévesen vándorolt ki Kanadába, ahol zenepedagógusi tevékenysége mellett (McGill University, Montreal; Queen’s University, Kingston, Ontario) a 20. század második felének meghatározó avantgárd zeneszerzője volt.

Kompozícióinak száma nem nagy: hatvan éven átívelő munkássága alatt (1947-től 2007-ig) mintegy három tucat művet komponált, a szólódaraboktól a nagyobb lélegzetű zenekari művekig és operáig, a legkülönbözőbb zeneszerzői technikákat alkalmazva. Kísérletezett például a dodekafóniával, az elektronikus zeneszerzéssel, és különböző énektechnikákkal. Tengerentúli ismertségét és elismertségét mutatja, hogy zongorára írt Fantáziáját 1967-ben Glenn Gould rögzítette lemezre. Születésének centenáriuma előtt tisztelegve kanadai-magyar közreműködőkkel jelent meg a közelmúltban egy CD a Canadian Music Centre kiadásában, melyen a zeneszerző 2006-ban komponált két zenekari műve hallható.

Mindkét mű az alkotó legszemélyesebb gondolatait tárja fel és mutatja meg hallgatóinak. A lemezt nyitó Four Portraits from Memory négy arckép, négy emlékezés. 2004 és 2006 között  Anhalt István négy, hozzá nagyon közel álló személyt vesztett el: húgát, Anhalt Juditot; George Rochberg amerikai komponistát, akihez negyvenöt éves barátság fűzte; Kelemen Andrást, akit még magyarországi éveiből ismert, és miután Kelemen élete végén Montreálba költözött, ismét szorosabb kapcsolatot ápoltak; végül  Ingeborg Mohrt, az osztrák születésű festőművészt, akinek Anhalt több képét is magáénak tudhatta, a zeneszerzőről festett portréját pedig a lemezkísérő is közzéteszi. A négy darab nem csupán egy-egy emlékezetből megfestett portré, hanem fájdalmas felidézése a közös élményeknek, életük együtt töltött pillanatainak.

A korongon szereplő másik mű, a …the timber of those times… (…a theogony…) öt tétele szintén arcképeket fest, ám ezúttal istenportrékat. Találkozunk Zeusz, Héphaisztosz, Pandora, Arész, Aphrodité és Hermész alakjával. Magával ragadó módon jeleníti meg a zeneszerző a különböző hangszínekkel-hangszerekkel az istenkaraktereket, tevékenységüket és jellemüket. A két művet két zenekar, a Victoria városában működő SALT Festival Orchestra (Four Portraits), valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara (…the timber…) szólaltatja meg. Az igényes zenekari szólamok mellett a darabok hangsúlyos szólókat is kínálnak az előadóknak. A Négy portréban Tzenka Dianova játssza a zongoraszólót, az utóbbiban Oláh Vilmos hegedűjátékának örülhetünk. Mindkét zenekart Ajtony Csaba vezényli, aki érzékenyen, empátiával és mély hozzáértéssel gondozza Anhalt István örökségét.

Cím: The Timber of Those Times
Kiadó: Centrediscs
Katalógusszám: CMCCD26419