A lengyel Erkel

Stanisław Moniuszko azok közé a komponisták közé tartozik, akinek a neve ismert, de ha a műveit kellene sorolni, akkor alig tudnánk egyet-egyet említeni. Az 1819-ben született lengyel zeneszerző, orgonista és zongorista a romantika korában alkotott, őt tartják a lengyel nemzeti opera megalkotójának, a lengyel Erkelként is hivatkozik rá a magyar szakirodalom. Zenei indíttatását édesanyjának köszönheti. Varsóban Chopin tanulótársa volt, majd Minszkbe költözött a család. A tehetséges Moniuszko Berlinben tanult tovább, itt ismerte meg a korszak zeneszerzőinek műveit. 1840-ben Vilniuszban telepedett le, orgonistaként, zongoratanárként és karmesterként is működött. Megismerkedett Ignacy Kraszewskivel, aki a lemezen hallható Milda szövegírója, a másik kantáta pedig az ő műve alapján született (a librettista ismeretlen, valószínűnek tartják azonban, hogy Edward Choplicki írta). 

Lehotka Ildikó

Moniuszko első művei 1843-ban jelentek meg, a szerző egyre ismertebbé és elismertté vált, tanítványai közé tartozott Kjui is. Moniuszko talán legismertebb darabja a Halka, amely már komoly elismerést aratott, a lengyel nemzeti opera megteremtése mellett ő írta az első lengyel szimfonikus költeményt. Moniuszko 1872-ben hunyt el, a Chopin-család mellé temették.

Moniuszko a vokális művek területén alkotott leginkább, de vannak zongora- és zenekari darabjai is. Az operák, operettek, dalok, egyházzenei alkotások mellett hét kantátát is komponált, kettő szólal meg a lengyel kiadású lemezen. Mindkét kantáta szövege a litván nemzeti epikus vers, a Witolorauda egy-egy szakaszán alapul.

Az 1848-ban befejezett Milda című darab műfaji megjelölése mitológiai litván kantáta. Milda, a szabadság és a szerelem istennője szerelembe esik Rojmossal, ezt nem nézi jó szemmel Perun. Perun megöli Rojmost, Mildát megátkozzák: vissza kell térnie a földre. A germán eredetű név jelentése szelíd, jóakaratú, nagyon sok litván nő kapta ezt a keresztnevet. Nijoła, a másik kantáta címszereplője a „boldogság csodálatos virágát” keresi a vízben, de az alvilág istene elrabolja. Ne csodálkozzunk, ha Dvořák Ruszalkájára asszociálunk, amely bő 40 évvel később készült. 

 

Moniuszko zenei világa rendkívül érdekes és egyedi. Gyakran az az érzése a hallgatónak, hogy mesevilágba csöppent, ez különösen a Nijoła nyitó tételére vonatkozik. A zenekari hangzás izgalmas, érdemes megfigyelni, hogy Moniuszko milyen remekül bánik a szinte statikus hangzással, így jóval nagyobb ellentétek jellemzik zenéjét – ez viszonylag ritka megoldás a késő romantikus zenében, hiszen leginkább a dinamikai ellentétekkel dolgoznak a zeneszerzők. Figyelemre méltó és különleges a Nijoła 4-5. tételében megszólaló zongorahangzás. Moniuszko remek módon bánik az énekes szólamokkal: kifejezőek, és a zenekari hangzás nemcsak alátámasztja, hanem segíti is a szereplők szólamát.

Drámai ütemekkel indul a Milda bevezető zenéje, előkészítve a mű cselekményét. A kompozíció atmoszférája nagyon jól megfogott, összevetve a Nijoła anyagával – inkább a sötétebb tónust használja. A négyhangos motívum a Nijoła Éjszaka és a záró tételben remek, és kiválóan transzformálható. Moniuszko zenéje tehát érdemes arra, hogy megismerjük műveit, elmerüljünk egy különleges világban.

A kantáták női főszerepeit Wioletta Chodowicz énekli, nagyon szépen, kifejezően, a virtuóz szakaszok pontosak. Talán az énekesnőhöz közelebb áll Nijoła szerepe, a tündérvilágba könnyebben beilleszkedik. A 7. tétel tolmácsolása kiemelkedő mind Chodowicz, mind a kórus és a zenekar részéről. Robert Gierlach szintén énekel mindkét kantátában. Baritonja szép, bár a mélyebb hangok érezhetően nehezebben szólalnak meg, a zenei megoldások feledtetik ezt. A két énekes a Milda duettjében elképesztően forró pillanatokkal kápráztatja el a hallgatót. 

Ewa Wolak hangja csodálatos, meleg, egyben állhatatos, szilárd, de hajlékony is, az ő tolmácsolása a legmeggyőzőbb számomra. Maria Jaskulska, Sylwester Smulczyński és Szymon Koblinski kisebb szerepekben tűnik fel, mindhármójuk alakítása a felvételek színvonalát emeli. A kórus (Podlasie Opera és Filharmónia kórus) remek, a zenekar is nagyon jól érzékelteti a szereplők érzésvilágát, kiváló zenei megoldásokat hallunk. Ki kell emelnünk a természetfestő szakaszokat, amelyek érzékletesek, láttatóak, a felvétel karmestere, Lukasz Borovicz elképzelései kiválóak.

A két kantáta egy lemezen is elférne, de két CD-n hallhatóak a darabok. A világelső felvételek a zeneszerző születésének 200. évfordulójára jelentek meg, remek kísérőfüzettel, a kantáták lengyel szövegével, amelyet angolul is olvashatunk. 

 

Kiadó: DUX 

Katalógusszám: 1640